2011.június 2. (ezeket tolom)

A héten szabin vagyok,gondolom jó sokakat érdekelt a hír. A legjobb benne,hogy a héten három délután alatt kétszer is olyan esőt meg jeget kaptunk a nyakunkba,hogy csak pislogtam mint a szűz csaj akinek megfogták a ..... de ez mellékes.

Kimenni nem lehet órákig. Tévézni,esetleg játszani sem lehet órákig mert persze olyan villámok csapkodnak a közelben,hogy minden szart áramtalanítok jó időre. Meg közben azon filózok,hogyha én villám lennék és odabasznék valahova,hogyan tudnék eljutni legalább a tv-ig,hogy a parasztja mehessen utána megint a teszkóba venni másikat.

Kicsit azért játszok délelőttönként,Ezio Auditore virtuális bőrébe bújva rohangálok fel s alá a XVI. századi Róma utcáin,miközben sorra nyitom a kuplerájokat ezzel is megvalósítva egykori pályaválasztási tanácsadóm javaslatát,miszerint a szórakoztató iparban kellene dolgoznom.

Néha elejtek egy hanyag mosolyt a kapualjakban posztoló csajok felé majd marékszámra szórom a pénzemet a járókelők legnagyobb örömére.

Aztán amikor az idő alkalmat ad rá akkor persze ezt tolom.

Amikor meg fussa kis kenyérre akkor meg ezt

A napokban megnéztük itthon a Karib tenger kalózai trilógiát,hogy frissen üljünk majd valamikor a közeljövőben neki a 4. résznek. A gyerek az egészből semmit se értett,viszont majd meg szakadt a nevetéstől ahányszor csak meglátta Jack Sparrow-t. Pláne amikor az futott..........

Már láttam néhányszor a trilógiát de a végét akármennyiszer is nézem mindig tömény undorral fogadom. A halivudi nyáltengeren ringatózó szerelmi hajó,a tíz évente csak egyszer dugok de akkor is tök fasza az élet legolasi hozzáállás meg persze az,hogy ezt az Orlando gyereket marha nehezen tudom elviselni bármiben is játsszon. A szerelmi történetektől alapvetően émelygek és nehezemre esik tetemes filmes múltamban visszaemlékezni akár egyre is amitől nem hitték azt a körülöttem levők,hogy másnapos vagyok.

A végére még megemlítem legújabb nemezisemet ami minden napra tartogat némi fejfájást és idegeskedést.

Nyestek..........

A hangsúly kb olyan mint amikor a Gyűrűk Urában azt mondják,hogy .... orkok.

Reggel felkelsz,megiszod a kávédat majd az udvarra kimenve azt tapasztalod,hogy a kis rohadékok úgy összebaszták a kocsidat,hogy rá sem ismersz. Ilyenkor két dolgot tehetsz. Leszarod,mert kit érdekel belülről úgysem látszik,vagy sírásra görbülő szájjal elkezded letakarítani a nyomokat.

Még a garázs sem nyújt tökéletes védelmet ellenük az az igazság. Nekem a garázsajtó alatt bő arasznyi rés van,itt persze bármikor be tudnak "hatolni".

Ezt én szinte mindig jól eltorlaszolom pár léccel meg téglával.

(ezek minden családi ház udvarán megtalálható kellékek)

De egyszer a dög (vagy dögök) nem kis munkával elbontották a védelmi vonalat egy helyen majd az objektumba bejutva a védett gépjárművet a szokottnál is jobban összeganyézták több helyen le is pisálták majd dolguk végeztével kifele menet búcsúzóul még a deszkát támasztani hivatott tégla tetejére rá is szartak egy méreteset,ezzel is jelezve abbéli szándékukat,hogy nem hagynak fel a basztatásommal.

Én persze ordítottam,majd a lakkozást vizsgálva pityeregtek,szám szélén először kis hab is jelentkezett majd eldöntöttem,hogy bosszút állok.

Több módszert is kipróbáltam egymás után. A megerősített védelem jól szuperált de a garázs előtti nyomokból megítélve ez csak tüneti kezelés. Mert én már nem kizárni hanem kinyírni akartam őket és a véres hullájukat egy deszkára szegezve megmutatni a világ összes ilyen rágcsálójának mi jár azért ha velem baszakodik valamelyik.

Volt itt permet kifújva a kocsi köré,de az nem riasztotta el őket. Nyomtam tojásba fagyállót fecskendővel,letettem a kocsi mellé hátha megeszik és beledöglenek de hozzá sem nyúltak. (A történethez hozzátartozik,hogy a tojásra ráírtam filctollal,hogy fagyállóval feltöltve hátha a dögök csak átviszik a szomszédba akik meg majd megeszik aztán én meg rábaszok.)

Ezután apámtól kértem kölcsön egy patkány csapdát. Aki még nem látott ilyent annak annyit,hogy ez olyan mint az egér csapda de kb akkora,hogy egy macskát is agyon tud vágni.

Szépen elfalaztam lent az ajtórést de egy ponton lazábbra hagytam. Belülre odatettem a kibiztosított gyilkoló eszközt és izgatottan vártam a reggelt.

Minden a helyén volt a csapda pedig elsült,állat nem volt benne de arra esküdni mertem volna,hogy pofánbaszta amikor bedugta a fejét. Másnap harmadnap ugyanez a szisztéma de a csapda érintetlen maradt. Ha a dög túl is élte akkor is olyan leckét kapott amit haláláig nem felejt el.

A tanulság? Az nincsen. Köszönöm,hogy benéztél..............