2011.július 5. "kés alatt".....

Akkor vágjunk is bele a közepébe,hogy stílszerűen kezdjem a mondandómat. Nem titok,hogy az utóbbi fél évet egy kellemetlen nyavalya társaságában töltöttem ami ha meg nem is keserítette de mindenképpen megbolygatta a napjaim.

A dolog mibenlétére nem térnék külön ki legyen elég annyi,hogy nem vagyok nemi beteg és nincs halálos kór sem egyre csak terebélyesedő testemben.

De ami van az nem oda való és erről majd egy doki tenni is fog hamarosan. Helyi idő szerint (mindig tetszett a kifejezés,de mégis miféle idő szerint lehetne nem?) csütörtök reggel fél kilenckor betolnak a műtőbe és ott ........... nagyjából tudom de jobb nem gondolni rá.

Napokig (extrém esetben egy hétig) fogok kórházban feküdni. Már most herótom van az egésztől,napokig odaszögezve valahova ahol még egy rendes tv sincsen.:(((((((( Majd viszek azért magammal némi supportot,hogy elüssem az időt de azért azt kétlem,hogy ez elégséges lesz.

Kicsit be is vagyok szarva a dologtól,nem mindennap csinálnak ilyent az átlag magyarral. Ráadásul én pont az a fajta vagyok akinek már a tű látványa olyan mint átélni élesben a Raccoon City-beli mókát. Most úgy vagyok mint az öngyilkos merénylők,akiket azzal nyugtatnak,hogy a mission után majd hurik százai fogják fényesíteni a cerkájukat. Én meg azt próbálom bebeszélni magamnak,hogy majd a következő napokon efféle egészségügyi alkalmazottak fognak pesztrálni.

"Jól érzi magát uram?????"

"Kér egy kis harapnivalót?????"

"Megmérné a lázam?????"

Így azért egész más lenne a "leányzó fekvése" de azért fenntartom magamnak a jogot a kétkedésre.

Napok óta ezerrel írom ki a filmeket a szifonra,hogy legyen nálam nézni való. Meg nehogy valami gyökér kerüljön majd velem egy kórterembe aki állandóan beszélgetni akar mert akkor hamar kiderül,hogy eléggé antiszociális vagyok és csak a magam baja érdekel.

Aztán amikor kiengednek akkor sem töltök sok időt itthon mert két hétre elutazunk a szokásos éves vízparti pihenőnkre ahol majd kiheverhetem az előző napok megpróbáltatásait. Szóval akik ki nem állhatnak a fórum látogatói közül azoknak jó hír,hogy majdnem három hétig nem rontom itt a levegőt.

Akik viszont szeretnek és a rajongóimnak tartják magukat azoknak ezek a hetek egy örökkévalónak fognak tűnni. De ne aggódjatok és ne sírjátok tele a párnátokat mert ..........

Aztán amikor visszajövök talán az idő is megérik arra,hogy beszámoljak az új szenvedélyemről. Addig is búcsúzok mindenkitől és arra kérlek benneteket,hogy drukkoljatok..............