A Legenda

Azt hiszem a tegnapi nap bekerül a piros betűs ünnepek közé az Arsenalosok körében. Leírhatatlan érzés volt Henryt újra Arsenal mezben látni, és hogy az ő góljával nyertünk... ennél szebb visszatérést senki sem kívánhatott volna.

Lassan már 10 éve a kedvenc játékosom, példaképem Henry, így nyugodtan lehet elfogultnak tartani, számomra ő a labdarúgás atyaúristene. Amikor meghallottam, hogy két hónapra visszajön, szimplán összefostam magam, mondom, idén két hónapos lesz a karácsony.

Maga a meccs kritikán aluli volt, teljesen jellegtelen volt a csapat játéka, semmit nem mutattak meg abból a kis passzos játékból, ami az Arsenalt jellemzi. Persze már az első perctől azt vártam, hogy mikor áll be, mint ahogy a helyszínen lévő 60 ezer néző, és a tv ill stream előtt ülők közül mindenki. És akkor elérkezett a pillanat, Titi az oldal vonal mellet készülődik, 60 ezer ember várja lélegzet visszafojtva, hogy mikor áll be. Kimegy a labda, jöhet a csere. Chamakh le, Henry be, és a stadion őrjöng, a Király visszatért, újra pályán az a játékos, aki annyi mindent tett a klubbért, az Arsenal élő legendája.

Ennyi elég is lett volna mindenkinek, ha csak megáll a középkörben, akkor is ovációval fogadta volna mindenki. De itt még nem volt vége. Igazából nem csinált semmi extrát a meccs alatt, már futni sem tud annyit mint régen, senki sem várt tőle csodát.

Aztán eljött a 80. perc: Henry egyszer került helyzetbe, egyszer hagyták üresen, egyszer kapott jó labdát, de azt ahogy szokta jobb belsővel a hosszú alsóba elgurította. A stadion felrobbant, mindenki extázisban, én monitort, hangfalat, gépet egy mozdulattal lesöpörve ugrottam fel, mondom ilyen csak a mesében van, 10 percet kellett várni, hogy újabb Henry gólt láthassunk. Könnyek szöktek a szemebe, nem hittem volna, hogy még látom Henryt gólt rúgni az Arsenalban. Egyik barátom őrjöngve, a másik sírva hív fel, hogy "Hallod bszki, GÓÓÓÓL!!!...", több értelmes szót már nem tudtam kivenni a kiabálásukból. Ez volt a 227. gólja az Arsenal színiben, mellyel továbbjuttatta a csapatot a kupában, és olyan sikerrel ajándékozta meg az Arsenal szurkolókat, amelyben már rég nem volt részük, és ahogy az eddigi szezon alakul, idén sem lesz. Úgy örült a gólnak, mintha a BL döntőben lett volna, látszik mennyit jelent neki is, hogy itt lehet, a csapatban, amelyet mindig is szeretett, és ahol mindenki szereti. Egy felejthetetlen élmény marad mindenki számára, aki látta és átélhette, amikor a Legenda visszatért. :)

"Ma jöttem rá, milyen az, amikor abban a csapatban szerez gólt az ember, amelyiknek évek óta szurkol" - Thierry Henry

Click!