2012. február 22. Tamás a gőzmozdony

Lassan egy hónap telt el a legutóbbi bejegyzésem óta - ami azt jelenti, hogy volt egy nyugodt hónapja mindenkinek aki az oldalra látogatott.

Megint rohadt korán van én meg ahelyett. hogy aludnék pár épkézláb gondolatot próbálok kifacsarni lefáradt agyamból de attól tartok, ez most nem fog sikerülni.

Múltkor siránkoztam, hogy már alig játszok. Na most meg már szinte semennyit sem. Mármint asztali gépen. Pár hete egy órára elindítottam a Skyrimet, kipucoltam egy dungeönt, lenyomtam egy sárkányt aztán olyan unott pofával meredtem a képernyőre mint aki mindjárt elalszik. Aztán mentem pár kört a Forza4-ben egy dögös Ferrarival de tíz percnél tovább ez sem kötött le. Aztán itt a fifa12 amivel meg konkrétan hónapok óta nem játszottam pedig előrendelt volt. Egyik barátomnál ott az új battlefield, ajánlgatta egyik nap de még csak el sem hoztam tőle.

Ellenben van valami amit meg le sem tettem közel két hete.

Rákaptam a tablet/tára. Nemrég vettem egy első generációs ipadet ami azon kívül, hogy teljesen felesleges a létfenntartáshoz még piszkosul drága is volt. De sajnos nekem meg kellett és ilyenkor marhára nem számítanak az ész érvek csak az a zsigeri vonzalom ami minden máson felül kerekedik.

Ráadásul vagyok olyan hülye is, hogy erre is pénzért veszek szoftvereket ami megint csak sokba kerül pláne ha pokemon módszer szerint él az ember.

"Gyűjtsd össze mind!!!"

Vettem én erre mindent amitől dedósnak, hülyének esetleg homokosnak is tűnnék de be kell valljam sokkal jobban szórakoztatnak ezek a játékok mint az asztali konzolok. Úgyhogy harminchárom évesen mostanában ülök a fotelben, ölemben a tabletta amin éppen kis vonatokat terelgetek virtuális szobámban, halakat etetek - pedig egy szobával arrébb ott az igazi és bazinagy akváriumom - és úgy kígyózok a Smooth Criminalre mint a képernyőn táncoló májkeldzsekszon.

Meg állandóan az öt évessel veszekszek, hogy márpedig ez az enyém!!! Megmondalak anyádnak!

Azért árnyoldala is van a dolognak mert néhány új program állandóan kifagy mivel kevés neki a 256 mega ram de ez legyen az én bajom. Állandóan sírok miatta a supportnak de szerintem le se szarják.

Miután meglett a pad, jött pár olyan kiadás ami nem volt bekalkulálva, pár olyan számla amire rémálmaimban sem gondoltam egyszóval teljes anyagi csőd kerülget. Ami még tök fasza, hogy a VADIÚJ fűtésrendszer egyik toldója szétcsúszott és hetekig csepegett ráadásul olyan helyen ahol nem láttuk és ahol dobozokban tartottam szinte az összes retro cuccomat.

Minden N64 dobozos kazim teljesen szétázott, napokig szárítottam őket, gépbe még mindig nem mertem beletenni egyiket sem.

Ez az év egy szar. Nem kicsit, nagyon.

Valahol nagyon el lett baszva és kétlem, hogy a közeli jövőben javulna a helyzet. A munkámat utálom, okádnom kell minden nap mikor melóba megyek, de semmi más alternatíva nincsen ezért aztán maradok ahol vagyok csak sokkal mélyebbre csúszva mindenféle biztató jövőkép nélkül.

A tévéből hallom a sok szart, naponta három - négy hírműsort is megnézek pedig a boldog tudatlanságba süppedt embereknek biztosan jobb a kedvük mint nekem.

Nem iszom eleget ez lehet a baj...............

Na ez aztán egy befordult, depressziós, miakurvannyabajavanennek blog lett pedig hát az élet szép. Az ég kék, a fű zöld, a vérapó meg mindig a helyén van.

Elnézést mindenkitől aki esetleg azért jött be ide, hogy valami vicceset olvasson mert ez ma elmaradt. Mint a múlt havi fizetésem jelentős része.

Ja még egy jó kis sztorit a végére. Asszony pajtásnak fájt a foga, elvittem egy fogorvoshoz. Az szépen elintézte neki, hogy ne fájjon én meg közben kint a váróban oltogattam a többi beteget.

• Ne tessék aggódni, bármi is fog ma történni az ennél csak jobb lehet.- meg hasonló okosságok.

Nagy az ember pofája ha csak kísérőként van jelen.

Utána lementünk a patikába is ahol egy fiatal kis csaj állt a pult mögött és arra a kérdésre, hogy mit kérünk én gyorsan körbe pillantottam majd fapofával odasúgtam neki, hogy két gramm kokaint.

Kicsit elsápadt aztán annyit mondott, hogy nincsen.

De volt?- kérdeztem.

Kicsit heherészett aztán elküldött az anyámba de nem vettem a lelkemre. Anyám is tudja - ő aztán nagyon is - hogy nem vagyok normális.

A gyerek meg nem akar mostanában öltözni az oviban mikor hoznám haza ezért fennhangon rászóltam, hogy mostantól azt a gyereket viszem el amelyik először kész van. Néhány szülő erre olyan pillantást vetett rám mint aki tálibot vagy mi a faszomat lát. Egyébként sehol a világon nem lehet annyi kielégítetlen harmincas nővel találkozni mint az óvoda folyosóján. Mellettük néha feszítenek ugyan apukák is de előttem ugyan nem kell megjátszaniuk magukat. Legtöbbjük odahaza egy kalap szar. én már csak tudom.

Aztán van még a menedzser típusú szülő is aki reggel öltönyben meg kurva drága kocsival hozza kis csemetéjét. na ezektől konkrétan hányingerem van. Úgy tekintenek mindenkire mintha nem is ugyanahhoz a fajhoz tartoznánk. Talán igazuk van. Nem tudom.

Na be kell fejeznem mert a kölköm felébredt és rögtön rávetette magát a szabadon hagyott ipadre pedig inkább reggeliznie kellene meg felöltözni.

Csak legyen egy kis pénzem, tuti xboxra is beszerzem a Michael Jackson the experience programot mert tudom ,hogy semmi nem állna olyan jól közel száztíz kilós testemnek mint egy kis moonwalk.....

BÉKE