Szent János Kórház Edition
Telefonról, kényelmetlenül fekve írok, így előre is elnézéseteket kérem az esetlegesen előforduló helyesírási, illetve szöveg/mondat alkotási hibákróll.
Az elmúlt egy hétben napjaimat a budapesti Szent János Kórház falai között töltöm egy szerencsétlen baleset végett, amit saját magamnak okozhattam. (Kérem hanyagoljuk a "ha részegen vezetsz megérdemled" típusú kommenteket.
Elmúlt hét szombat hajnalában kerültem ide, viszont csak kedden tudtam először magamról, azóta viszont napról napra jobb a helyzet, nem csak a fizikai állapotomat tekintve. A lábaim ugyanúgy el vannak törve, szakadva, fájnak, bár a szobatársakkal kialakult egyféle kölcsönös szimpátia, így nem unatkozással, alvással telnek el a napok. Az egyik srácot éppen most engedték haza, így ketten maradtunk. Állandóan csörögnek a telefonok, megy rajtuk a netezgetés, vagy éppen egymással viccelődünk, beszélgetünk. A kórházi élethez nem teljesen jár hozzá a nyugodt alvási lehetőség éjszakánként, mivel elég későig tart az akció, valamint a betegek egy része sem az a közösséghez valók, ordibálnak, rohangálnak hajnalban is. Reggel olyan 5 körül indul az élet, nővérkék százai mocorognak szobákról szobákra, kezdődnek a kötés cserék, ágynemű cserék, gyógyszerek kiosztása, injekciók beadása és így tovább. Minden elismerésem feléjük, nagy lelki erő kellhet ahhoz, hogy valaki ezt a munkát tudja csinálni akár egész életében, akár pedig mindössze néhány évig is.
A helyzetem változatlan, mozdulni nem tudok egyelőre, hamarosan kapni fogok egy gyógytornász hölgyet, aki segítséget nyújt az újbóli járáshoz, aztán várom az orvos véleményét, hogy szerinte meddig kell itt tartózkodnom. Korábbi említése szerint akár már a jövőhéten szabadulhatok, de majd kiderül, ha ott a sor.
Televízió nincsen csak a VIP szobákban, amikért külön pótdíjat kéne fizetni, így beérem egy átlag szobácskával és a magam lakótársaimmal, valamint a telefonomon levő zenékkel. Wifi híján mobilnetről kúszok, így nem szívesen pazarolnám a netet youtube-ra, vagy netes rádióra. Szeretnék mihamarabb otthon lenni, akkor is, ha ugyanilyen korlátozott mozgással rendelkezem, elütni az idmet némi jatékkal. Hiányzik a szobám, a konzolom, a live (ami valószínűleg lejár, mire hazaérek), a barátaim, a háziállatok és minden, ami odaköt engem a jól megszokott élőhelyemre. A kórházi étel elég gyatra minőségű, így otthonr hozatott kajákkal tömöm tele magamat.
Jövőben tervben van a Dead Space 2 befejezése, Gears of War 3 végigjátszása, Assassin's Creed 2 végigjátszása, valamint egy újabb ötlet elindítása: akciófigurák beszerzése, valamin játékok LE-jéből 1-2 számomra érdekes dolog megvétele, pl.: Alan Wake könyv, GoW 3 szobor és minden szobor.
Távozok pihenni, nemsokára érkeznek szülők, aztán kiderül, hogy meddig kell itt folytatnom a pályafutásomat.