felebarátok

Régen vágytam már egy olyan játékra ami megidézi kissé bennem a Killer 7 érzést. Ez egy ilyen darab, végtelenül retro külcsínnel és minden téren profi belsővel. Komolyan olyan érzése van az embernek, hogyha félrenézne a monitorról, akkor még csatornajelzés nélkül menne a tévé vagy az ablakon kitekintve a '80-as évek pislognának lustán vissza.

A játék remekül illeszkedik az utóbbi idők modern grindhouse munkái közé filmen és más médiumon belül. A játékmenet pedig parádés, pörgős, impulzív és addiktív, a taktikai nézetnek köszönhetően az agyunkat is mozgatva kicsit a reflexeink mellett. Sajnos a történet kicsit köhög és csak szeretne olyan elvont lenni, mint a Killer 7 (persze így is beteg), de a játékmenete felér vele ... bőven.

Vállt-vállnak vetve gyűrköztünk neki a játéknak Kopával, aki több olyan részt is átvitt, amit én biztosan nem tudtam volna már. Igazi régimódi őrület ez, a legnagyobb nehézség a Pc-s irányításhoz való visszatérés volt, ami az Abused koráig repített vissza gondolatban. Konzolon nem tudom elképzelni, hogyan működhet ez.