kölcsön kinyír az űrben

Volt pár hete egy kellemes diskurzusom a sorozatról, ami után felhorgadt bennem a vágy iránta. Hogyha végül nem azzal a szándékkal ültem volna le elé, hogy valami ostoba lövöldözőset játszak, akkor nem úsznátok meg a kritikus gyalázatáradatot. Így elintézem annyival, hogy egy túlértékelt középszerű játék csapnivaló, förtelmes folytatása a vitathatatlan technikai értékeivel egyetemben is.

A multi része külön karasztrófa, de tény, hogy még mindig játszák, ami a Quantum theory-ról biztosan nem mondható el (azt mondjuk nem próbáltam). Mondjuk érintőlegesen érdekes, hogy eszembe jutott egy gondolatébresztő cikk arról, hogy miért nem jók a mai FPS-ek és a HD korszakban újra kellene értelmezni kicsit a stílust, hogyha haladni akar valahová.

Cikk nem lesz belőle, de dióhéjban az a lényeg, hogy a játékok még mindig a képernyő középső egyötödét használják ki, ami a fegyver és célpont között van, a többi értéktelen sallang és nem is tudják, nem is akarják kitölteni semmivel sem, ami pedig az átvezetőkre is igaz. Középen történik valami és sehol máshol semmi. Ennek változnia kell, vagy legalábbis kellene. No mindegy.