Az utolsó valamirevaló DOOM érdekes módon Nintendo 64-re jelent meg. De ez sem tántorított el attól végleg, hogy egyszer ezt is igám alá hajtsam. Az első 576 Konzol szám óta kíváncsi voltam rá, az elmosott fényképek egészen különleges világot festettek fel a fejemben róla. A valóság pedig érdekes módon ennyi idő után (10+ év) nem volt csalódás.
Hangulatos hétvégét töltöttem a pokolban a hétvégén (ingame és IRL is). Az atmoszférikus hangok, a régimódi kihívási faktor mind arra ösztönöztek, hogy újra és újra nekiveselkedjek egyes pályáknak kevesebb élettel. A befejezés katartikus, az élmény egy életre szól.
Necroman Mk2 
Malleus 
CHASE 
p34c3 
drag 
liquid 
mcmacko