Switch Sport ResortTeszt

A Wii Sports Resort volt az a játék, ahol a valós idejű mozgásérzékelés először valóra váltotta az ígéretét és nem csak eszetlen hadonászásra épített, hanem (a motionplus kiegészítő giroszkópjának segítségével ugye) pontos térbeli tájoláslekövetésre volt képes. Ennek köszönhetően már nem volt mindegy, hogy például a ping-pongban mekkorát és milyen irányba ütöttél, a vívásnál milyen irányból suhintottál - röviden: a Resort revolúció volt a revolúcióban. Hogy mindezt a konklúziót levonhatjuk-e most is, erre a válasz egy igen határozott nem.

Ha ugyanis lehántjuk a Spocco Resort mázt, a felhozatal leginkább egy „Best of Wii Sports” válogatásnak tűnik: a tizenkét sportból ötöt már a 2022-es Switch Sportsban is püföltünk, a maradékból pedig jó néhányat a Wii-korszakból rángattak elő, hogy leporolják és újracsomagolják. A ténylegesen új sportok száma kettő: a gördeszkázás és a hüvelykujj-birkózás. Utóbbi egyébként elsőre akkora baromságnak tűnik, hogy az ember már csak dacból is kipróbálja, aztán azon kapja magát, hogy vérben forgó szemmel próbálja a digitális hüvelykujját az ellenfél virtuális hüvelykujja felé gyömöszölni. A gördeszkázás meg a Joy-Con 2 egérmódját használja, ami legalább egy valóban újfajta beviteli lehetőség és teljesen jól működik. Az egykori fingerboard rajongók és konyhaasztal-tonihókok biztosan érezni fognak valami meleg bizsergést gyomortájékon.

A régi motorosoknak persze az asztalitenisz és az íjászat sem okoz majd különösebb meglepetést, de talán éppen ezek azok a sportágak, amelyek a legjobban demonstrálják, mire is képes a mozgásérzékelés, ha nem pusztán a levegő gyepálásra használjuk. A pingpongban a legapróbb csuklómozdulatoknak, a pörgetésnek és az ütések irányának is jelentősége van, az íjászatnál pedig a célzás, a húr megfeszítése és az elengedés teszi igazán élvezetessé a dolgot, nem beszélve a széljárásról, ami még egy Mii-nek öltöztetett Legolas (nincs nála nagyobb olasz) dolgát is meg tudja keseríteni. A boksz visszatérése szintén kellemes nosztalgiaélmény, bár a különféle ütések, blokkolások és kitérések ellenére nem feltétlenül ez lesz a kollekció legmeggyőzőbb darabja. A tenisz, a röplabda és az asztalitenisz között ráadásul akad némi mechanikai átfedés is: hiába három különböző sportágról beszélünk, a megfelelő időben, megfelelő irányba elkövetett lendítések egy idő után kezdenek ismerőssé válni. Az asztalitenisz legalább a finomabb mozdulatokkal tud valamelyest kitörni ebből a sémából. A bowling és a golf pedig továbbra is a társaság megbízható veteránjai: hozzák a kötelezőt, remekül működnek, csak éppen nehéz lenne azt állítani, hogy bármelyikük is újra feltalálta volna a kereket.

Sikerült belenyesnem a sűrűjébe anélkül hogy említést tettem volna a helyszínről: ami ezúttal ismét Wuhu-szigete (It’s-a-me, WUHU!), amit akár az előbb említett gördeszkával, vagy a vizes területeket jetskivel vagy esetleg - ha úgy vagy vele, hogy kisbaltával a tetvekre vadásszanak az Akela rajongók - repülőre pattanva is körbezarándokolhatod. Ilyenkor különféle összegyűjthető tütymüttyöket (hogy mondják szalonképesen hogy bizbasz?) lehet hajkurászni, ami leginkább az új Mariokart Free Roam-ját idézi meg lelki szemeim előtt, azzal a különbséggel, hogy a tütymüttyöket beválthatod különféle öltözékekre amiket az avatarodra (ez lehet ugye Mii vagy az újfajta bociszemű alteregó) aggathatsz. Tehát lényegileg semmi értelmes.

A válogatott sportok amúgy remekül működnek, bár számszerűsített technikai bizonyítékom nincs, de úgy érzem, az új Joycon talán pontosabb, reszponzívabb beviteleket performál az elődjénél (utánanéztem, technikailag a JC2 egy magnetométerrel gazdagabb mint az elődje ami segíthet a pontos tájolásban, szóval még akár azt is mondhatjuk, hogy megérzésem helyes volt) - így mikor szegény nejem harmadszorra kapott ki pingpongban, akár azt a frázist is előránthattam volna a Bayonettából, hogy “Where L.U.K.A. Luka is concerned, there's no such thing as luck. Only skill.” - de szerencsére nem vagyok ilyen.

Ami viszont tényleg fontos előrelépés, hogy a Nintendo ezúttal azokkal is számolt, akiknek nem áll rendelkezésére egy komplett, mozgásra és nyilvános megszégyenülésre egyaránt fogékony család vagy baráti társaság. Az Island Crown lényegében egy sportáganként külön felépített bajnoki rendszer: kilenc sportban a huszadik helyről indulva kell egyre feljebb kapaszkodnod Wuhu-sziget ranglétráján, miközben fokozatosan egyre kellemetlenebb képességekkel (mármint a te szempontodból kellemetlen) megáldott gépi ellenfelek próbálják elvenni a kedvedet az élettől. A csúcsra érve természetesen az adott sportág szigetbajnoka vár, akit már nem feltétlenül lehet pusztán azzal legyőzni, hogy az ember kellő elszántsággal rángatja a Joy-Cont. És ha ez nem lenne elég, hatvan különféle teljesítmény-acsi is kipipálható, sportáganként öt, amelyekért további kozmetikai cuccok és egyéb jutalmak járnak.

És ha már “egyedül vagyunk, Tibor” - netre pattanva szinte azonnal találtam játszópajtit, a meccsek pedig már-már annyira irreálisan fluid módon zajlottak le, hogy kezdtem azt hinni, némi csalás van a háttérben. Mindenesetre háromféle mód áll rendelkezésére az online sportolóknak: a Casual Online Play alatt az önfeledt örökmozgóknak (gyakorlatilag ranking és permanens pontszám méricskélés nélkül), a Pro League az izzadtságban lubickoló kompetitoroknak (ranking létrával) , a Friend Lobby-ra pedig vannak a jóbarátok. Ez már csak azért is kellemes, mert a Nintendo végre nem kizárólag az egyazon nappaliban tartózkodó emberekre gondolt, amikor társasági videojátékot készített.

Visszatérve az eredeti gondolathoz: a Switch Sports Resort-nak semmi köze a revolúcióhoz, csupán egy újabb feldolgozása az egykori forradalmi Nagy Számnak. Olyan mint napjaink kiöregedett rocksztárjai: a színen vannak még, mert valamiből élni kell, de mivel képtelenek újra feltalálni az ősrobbanást, többnyire a múltjukból élnek. Ettől eltekintve viszont (ha folytathatom a kiterjesztett-hasonlatot) egy remek, kiforrott előadást láthatunk, ahol korábban vérzett vagy csak szellős volt a produkció, oda került gyógyító kenőcs és ragtapasz. Akik pedig koruknál fogva maradtak le a korábbi részekről, vagy csak most bújnak elő a kő alól, azoknak talán ez a legjobb belépési pont a Nintendo Sports-szériájába. Csupán ami fejcsóválásra ösztökél: a Nintendo-tól nagyon nem ezt az attitűdöt szoktuk meg, és bár tudjuk, hogy nem a hősők és forradalmárok korát éljük, azért jó volna még látni egy-két NAGY DURRANÁST.

Switch Sports Resort | PLATFORM Nintendo Switch 2 | KIADÓ Nintendo | FEJLESZTŐ Nintendo EPD gr.4 | MEGJELENÉS 2026. október 22. | ÁR kb. 18.000 Ft