Kiln - a Double Fine nem köcsögöl!Teszt

Mert hogy a Kiln egy online brawler, abból is a furábbik fajta. Elöljáróban elmondom, hogy a Game Pass-nek köszönhetően 1-2 perc alatt még mindig tudtam meccseket játszani (még, ha pár bot is bekeveredett a játékosok közé), úgyhogy a kezdeti próbálkozások után úgy éreztem lesz és van is értelme jobban belegázolni az agyagos földbe, és nektek is mesélni a játékról.

A Klin első és legfontosabb lényegi eleme az arénaharc. Amolyan Splatoon/Power Stone keveréket képzeljetek el, ahol a fő cél megtölteni a köcsögjeinket vízzel, majd ha ügyesek vagyunk és eljutunk a térkép túlsó végébe, ott az ellenfél agyagégető kemencéjére locsolhatjuk a bennünk felhalmozott löttyöt. De persze a gyors mozgás, a menet közbeni harc is apasztja a hősünkbe vetett H2O-t, a víz pedig a terepen szétfolyik, de újra is gyűjthető. Szóval nem csak a rush, hanem az ügyes harcolás, védekezés, támadás is lényeges. Stratégia nélkül nincs győztes meccse. A pálya pedig mindig változik - szinte minden térképnek (amelyeket az ókori istenek köré formáltak Anubistól Athénéig) vannak gimmickjei, amiket kihasználva, vagy épp csapdába esve, kell ügyesnek és okosnak lenni a harctéren.

A második réteg a korongozás. A hub-ban ugyanis vannak agyagozó asztalok, ahol szintekben előre lépve egyre nagyobb eszköztárral készíthetünk magunknak "edényeket". A Kiln hősei nem a köcsögök, hanem az azokat megszálló szellemkék, így akár menet közben is váltogathatunk a héjak között. A csatákba három "felső polcra tett" edényt vihetünk magunkkal, a tárból mindig jól ki kell választanunk, hogy milyen hangulatban akarunk játszani. A nagy öblös darabok nyilván lassúak, de a vízhordásban és a tank-szerű harcban is kiválóak. A kicsi, ügyes cserepek jól futnak de kevés vizet visznek, emellett kis helyen is elférnek (akad olyan pálya, ahol kifejezetten erre készített átjárók lettek elhelyezve). A korongok eleve osztályokba rendeződnek (tál, váza, csésze, edény... stb.) és ezeknek is vannak speckó alváltozatai. Ezekre nincs jó recept, kísérletezés közben alakul a sárgolyó, és real time mutatja a korongozóban készülő köcsögről a játék a HP/víztérfogat arány változását, na meg a speckó támadást. Mert hogy az egyes típusok más-más speciállal rendelkeznek, ezek viszont szintén nem receptszerűek, ahnem egy-egy vad forma kísérletezése közben bukkannak fel szintén a korongozó infósávjában.

Ahogy kitalálhattátok, a játék nem csak a Double Fine-ra jellemző csodás látvánnyal és vicces hangulattal hódít. A mechanikák remekül működnek. A vízzel teli köcsög imbolyog, nehezebb vele haladni. A harcok során apró, addig nem észlelt trükköket hoz ki a terep és a karakterek közötti összjáték. Taktikázni (főleg emberi játékosok ellen) muszáj, mert két perc alatt innen oda fordul a csata szele, ha nem figyelünk oda. És az egész tényleg felhőtlen, jópofa, ha kell, akkor pedig fogcsikorgatósan izgalmas. De ehhez kellenek a játékosok.

Ha két ember játszik 3-3 bottal, a helyzet jóval laposabb lesz, mert sajnos az AI nagyon gyenge. A Kiln másik fő gondja, hogy a fejlődéssel "csak" kozmetikákhoz juthatunk és a korongozáshoz a kezdetekben pár új mechanikai lehetőséghez. Ez egy ideig leköti az embert, de utána az acsik jelentős része már "túl messze van", aztán ki tudja, meddig lesz közösség még egyáltalán a köcsögháború mögött.