"Az apokalipszis külön irodalmi műfaj volt, virágzásának kora a Krisztus előtti két évszázadra esett. A műfajt Ezekiel és Zakaris próféciái készítették elő. Az apokalipszis szerzője a kinyilatkoztatás látomás formájában kapja, azután írja le. Ezek a látomások inkább jelképek voltak, sőt ebben a műfajban tulajdonképpen majdnem minden jelképpé válik: a számok, a tárgyak, a test részei, még a szereplők személye is."
- Hallod ezt? Vágj már fejen léc, olyan látomásom lesz, hogy János is megirigyelné. Egész avantgard lesz, szakítunk a hülye 7-es mániájával és a vérvörös képekkel. Rózsaszín! RÓZSASZÍN LESZ A VILÁGVÉGE!
*Piros levéltől vérző venyigék,
A sárga csöndbe lázas vallomások.
Szavak, kiáltó, lángoló igék.*
*Can we climb this mountain
I don't know
Higher now than ever before
I know we can make it if we take it slow
...*
Oh, nem, Killers-re nem lehet futni. Illetve sírás közben sem, a tüdőnek elég egyszerre csak egy dologra koncentrálnia. Érdekes azomban, hogy a futás akkármennyire hihetetlen, kellemes dolog. Emlékszem annó mennyire gyűlöltem. Most meg egyenesen feldob :D
"You do too much, you're not superman, you know!" Kár, hogy ezúttal a do ige cselekvést feltételező vonatkozása hiányzik.
"Kellj fel és járj!" Igen, igen, a mai napot már nem tehetjük tönkre, csesszüs...
U.ir.: még mielőtt valaki depressziós állatnak tartana az apokaliptikus eva klipp miatt, közlöm, hogy 13 évesen már túllépten rajta. És ajánlom, hogy mindenki tegyen így, mert a folytoson kesergéssel k-túl nem megyünk semmire. A felesleges dolgokat meg szokásom utálni.