little fragments from my life
okoskák voltatok,mert én meg mint említettem, béna. hülyén linkeltem be azt a videjót az előző postomba. pedig jó. nem hiába videJÓ a neve, ugyeugye. :]
a...
tegnap.
tegnap?
tegnap!
hát átköltöztem hétvégére danimékhoz. cipeltük végig a városon nemcsak a cuccomat, hanem a csodát is, amit ikszboksz háromhatvannak becéznek. tesója is kijött elénk, nehogy némely etnikum kiszedje a kezünkből. megjegyzem... marhanehéz volt! na mind1, a lényeg, hogy hazaértünk vele. beszerelés, kábelösszedugás, ecetera citera, szal a hozzávalók, hogy nőiesen fogalmazzak. a headsettel bajok voltak, mert a haverunk stereoban szólt a méteres hangfalból, kicsit fáni volt, amikor bmegelt néha és üvöltött a hangcucc, és mki hallotta. jameg vmi patkánykát találtak a sziklák közt, és elkezdték lőni a marhák, majd szakadtak a röhögéstől, amikor szegény párának a teste gurult végig a lejtőn. " gurul a patkány, ki tudja, hol áll meg... " én az este folyamán csak csendes megfigyelőként és riasztási jelként funkcionáltam, mert... mert nem volt kedvem játszani. csak később. végülis meg lehet érteni, de na. meg amúgyis... silent hill 4 éhségemet egy halo 3 most nem fogja kielégíteni... éttted :D de ez is rettentően fura ám. én, aki holt félős, meg minden, én vagyok az, aki hiányolja a félést, a rettegést. változik az ember, miközben játszik, vagymi? :) nemhinném. vagy nemtudom. mondjuk az fix, hogy emellett éjjel nem mernék erdőben mászkálni. egyszer voltam. akkor sem adott vmilyen csúcsemléket. sőt. =/
ma alvási kényszerünkhöz képest írtó korán keltünk [fél 9] és elindultunk az ósanba, pár dologért. már vagy 20 perce a megállóban állunk, mire bemondja vki, hogy járatok kimaradtak. hát nem igaz, basszus, egyszer vagyunk kemények és akkoris szívunk?
cseszd+ murphy! :-@@@