A Microsoft és Én

Na szóval...

Még az év közbe a Microsoft tanulmányi hetén nyertem egy vizsgalehetőséget, ami amúgy rohadt drága lenne, szóval nem akartam csak úgy elhanyagolni. Csakhogy ehhez tanfolyamra is kellet volna járni. Szerencsére nyárra is indítottak, csakhogy kb. 2 perc alatt háromszoros túljelentkezés volt a neten. Ezért úgy döntöttek, hogy lehetőséget adnak másnak is. Aki részt vesz a fent említett eseményen, az regisztrálhat offline is.

Már otthon bajban voltam, hogy mit vegyek fel. Mégis csak egy díjátadó, meg állófogadás. Ebben a melegben hülye voltam kiöltözni, így egy rövidnadrág, és egy ing lett belőle, hogy azért elegáns legyek. Anyukám mikor meglátott, szétesett a röhögéstől. Gondoltam már úgyis mindegy, elindulok így.

Kis keresgélés után meg is találtam a helyet a Római parton. Gyorsan mentem is a recepcióra bejelentkezni, mert ide regisztrálni is kellett ám, nem lehetett csak úgy bejutni.

Előttem már álltak egy páran. Szerencsére láttam, hogy ők se öltöztek túlságosan ki, de azért rövidnadrág senki máson nem volt. A recepción nevet kellet mondani, ezt megtette az előttem álló is:

-Jó napot kívánok, KrvaSokatKereső János vagyok, a KrvaGazdagésHíres cégtől.

-Jó napot, önt még nem is ismerem. Recepciós Rita vagyok, kellemes további napot.

Na ezután jöttem én. Megjegyzem, az én regisztrációmban a foglalkozásnál tanuló, a munkahelynél pedig nincsen volt feltűntetve.

-Jó napot, Magyari Gábor.

-Kösz, ennyi volt, bemehetsz.

Pofám leszakad, és gyorsan tudomásul vesz, hogy kicsoda vagyok én itten. Szerencsére eztán több diák is megjelent később. Sikerült feloldódnom, és ehhez nagyban hozzájárult a kaja és pia hegyek. Volt miből választani.

Aztán megkezdődtek az előadások is. Itt konkrétan jól éreztem magam, mert értettem miről volt szó. Nagyon érdekes is volt, talán megér majd egy újabb bejegyzést, hogy merre halad a Microsoft, hogyan is képzelik el a számítástechnika jövőjét.

Az előadások után végre sikerült lerendeznem a tanfolyamot, és még könyvet is koldultam, hogy legyen miből tanulni. Ezután nem volt már mit tenni. Csak járkáltam, meg próbáltam belehallgatni beszélgetésekbe. Volt egy kisebb csapat srác, akik egy nagyon is szép szőke lányt álltak körbe, mindannyian diákok voltak. A csaj arról beszélt, hogy próbált a T-Online-nál munkát szerezni, de kinézték a fiúk, hogy mit keres ő itt. Erre megszólal, hogy: "Miért? Én már általános iskola óta programozok!". Na ekkor a környezetében mindenki hátast dobott, orrvérzés meg minden, csak úgy anime módjára. Ekkor döntöttem úgy, hogy elég lesz, gyorsan le is léptem.

Hát nagyjából ennyi. Előre is elnézést minden K*rvaSokatKeres János és Recepciós Rita nevű embertől, meg úgy a Microsoftól is. Ez a kis történet nem bántás, nagyon jó volt, élveztem. Csakhát jó volt ilyen viccesen megélni, és meg akartam osztani.