Nos, sikerült megtalálnom eddigi legjobb unaloműző foglalatosságom. Retorikailag közel sem tökéletes és kellene rajta jócskán javítani, de inkább az eredeti szöveget teszem fel. Tehát: beljebb található mai történelemórai jegyzetem, mely nem versnek indult, csak így alakult...
Horthy nem tűré meg az szélsőségek elburjánzását.
Próbálá egy oly eszmét követni, mely már rég kihala:
Demokrácia.
- március közepe: Simonyi Sándort bízzák meg az legitim kormány alapköveinek lerakásával.
Nevéhez kötődik az szörnyű tett, melyet Magyarország "Trianon" néven emleget.
*6 telihold látta meg a csillagos eget
míg sikerült az tárgyalásoknak tenni eleget.
Országon kívül maradá három és félmillió magyar.
Egy igaz magyarság hullott szét Trianonnal.
Teleki Pál, Bethlen István, Apponyi Albert
immár hiába beszélé 15-20 nyelveket...
Apponyi sorol hát sok-sok érveket:
terület, népesség, sodródás, kulturális tények.
Sodródik hát a Világ a hánykódó tengeren:
Nem mindegy milyen hajóval vitorlázol bús szeleken.
Az utódló államok érdekvei fölülbírálák minket.
Igaztalan béke! Az magyar nemzet szenvedjen hát mindent?
Erdélyi tájakon élnek hisz sokan, színmagyar tömbben.
"Húzzunk Urak határokat össze-vissza, arra és itten!"
Június 4. Ez vala mindennek vége.
Ki írja alá? Legyen Ágoston! Benárdnak vére!
14 pont, mely sorsunkat leírta.
14 pont, mely létünket ma is nyúzza.
Miénk vala a Nap, a föld, az ég, s a tenger.
(S oly sok hithű, igaz ember...)
Mi maradt? kilencvenháromezer... négyzetkilométer.
Román ifjak szája igen vidul:
Több a kapott föld, mint az, amiből kihullt.
Másoknak is volt ám sok-sok jó üzlete.
Ne is maradjon magyaroknak légtere!
Parányka reménnyel tán Anglia kecsegtet,
ám az segítség sok jóra nem vezet...
*
liquid 
Necroman Mk2 
Bountyy 
CHASE 
p34c3 
Comedian