Elképedtem, amikor ma este kiléptem az utcára...
Két busszal és egy kis gyaloglással értem haza ma este... láttam az utcán sétálni embereket, a buszmegállóba, a buszon.... és hát nem győztem számolni a kokárdákat... vagyis sajnos győztem... pontosan 2 db volt! Se a fiatalokon, se a középkorúakon, de még az öregeken sem. Senkin! Az egyik akin volt, az egy öreg néni a buszon, a másik egy masszív alkoholista, útban a kocsmába, és így alakult, hogy még ezt az embert is többre értékeltem, mint a többi "normális" járókelőt.
Sőt, ami a legjobb, hogy azt éreztem, hogy még RÁM néznek furcsán az emberek! Mert nekem kint volt...
Mi történt?! Égő a kokárda, a nemzeti ünnepünkön? Nem megy a kabát vagy a táska színéhez? Ciki magyarnak lenni?
Én nem egy Fidesz kitűzőt raktam ki... én egy nemzeti színű szalagot tűztem ki a kabátomra... és az a szomorú, hogy ez a kettő lassan ugyanaz is lehetne, mert ma már csak a nemzeti érzelmű, jobboldali emberek rakják ki nagyrészt a kokárdát...
Persze van ellen példa is, mert én már szombaton is láttam egy fiatal páron kokárdát...
Szomorú és szégyenletes ez az egész... de hál'istennek nekem nincs okom szégyenkezni... inkább ezek az emberek nézhetnének magukba, hogy a 365 napból, 1 napon nem tudnak megemlékezni legalább ennyivel...
Múltkori "buta amcsik" bejegyzésemben, szóba jött a végén az is, hogy ők mire olyan büszkék... és akkor még elég fikázó voltam... de most inkább úgy látom, hogy ők legalább, ha alkalmuk van rá, akkor lengetik a kis papír zászlót, és
büszkék rá, hogy Amerikaiak...
Ennyit erről...