Nagy örömmel olvastuk a hírt a keddi verseny után, miszerint pénteken immáron négy áruházban is megrendezésre kerül a verseny. A fél csapatot gyorsan összeszedve taktikus okokból mi a Pólus Center felé vettük az irányt.
Mivel most szerettünk volna hazavinni is valamit, ezért megpróbáltuk azt a helyet kiválasztani, ahol szerintünk a legkevesebben lesznek majd. Ez nagyjából be is jött, a versenyen összesen öt csapat indult.
A kis létszám ellenére a keddi verseny két döntős csapata is úgy gondolta itt fogja a húrokat tépni. A hangulat fergeteges volt, habár nem volt olyan nagyszabású, mint a keddi buli, éppen ezért sokkal családiasabb volt a hangulat és szerintem elmondható, hogy nem is versenyeztünk, inkább csak együtt eljátszottuk az időt. A színpadon mindig vegyesen toltuk, mindenki ki tudott próbálni minden hangszert.
A szabályok kissé eltérőek voltak a keddi versenytől. A színpadi koreográfia helyett itt az elért pontszám számított. Ezen felül akár mind a négy posztot be lehetett tölteni, de akár szólóban is fel lehetett lépni. Az egyetlen megkötés, hogy minden hangszer kizárólag medium szinten szólhat.
A versenyt szerencsére kedvenc xbox-os hostess lányaink zsűrizték, és legnagyobb meglepetésünkre ők maguk is lelkesen álltak színpadra gitározni, illetve betölteni az üresen maradó helyeket.
A verseny alatt mindenkinek egy közös számot el kellett játszania, ami sokak örömére a One lett. Aki ott volt kedden, az tudja miről beszélek, már itt is lassan a hajunkat téptük.
Mivel Rolne nem tudott eljönni, mi kiegészültünk Intimate-ék gitáros-énekes testvérpárjával, míg a később befutó Dávid a rivális csapat dobját erősítette.
Sajnos mi bebuktuk a One-t tíz másodperccel a vége előtt, később az a tudat vigasztalt, hogy lényegében bármiféle próba nélkül ott doboltam először medium fokozaton. A saját választásunk a Mercyful Fate-re esett, ami a 11 perces hosszával majdnem elég pontot hozott ahhoz, hogy ráverjünk az egész mezőnyre. A végére már a vacak tévétől könnyező szemmel, de boldogan fejeztük be a számot.
Sajnos itt már csak egy darab guitar bundle volt a nyeremény, azon is négyen osztoztak, bár az egyik csapattag apukája hamar kivásárolta többiek részét, így ő legalább boldogan vihette haza a jutalmat. A többiek viszont ismét hazavihettek egy pólót, ami immáron XL-es méret volt, a versenyzők nagy részét elnézve ez most előny volt.
Köszönöm innen is mindenkinek a részvételt, a nagyszerű hangulatot és Gyurknak a képeket (sajnos csak mobillal tudtunk párat lőni).