Sajnos mire ezeket a sorokat írom, már némiképp aktualitását veszti az 1000/1000, ugyanis a játékot update-elték 1040-re pontra, ami ritka nagy böszmeség, de mindegy. Acsik szempontjából sétagalopp volt a Dante's Inferno, mindenképp úgy álltam neki, hogy ebből ki kell szedni az ezer pontot.
Szerencsére ezt nem nehezítette sem idegesítő grindelés, sem bugos achivementek. Mondjuk azért nem bántam volna, ha a különböző nehézségi szintek teljesítését is jutalmazza a játék, vagy legalább arra járt volna valami jutalom ha az ember infernalon is végignyomja. De ha nem, hát nem, ettől függetlenül is valószínűleg végigviszem valamelyik nehezebb szinten is, just for fun. Hacsak el nem passzolom, bár a St. Lucia DLC-t szerintem még megvárom. A Dark Forest-ért viszont nem vagyok hajlandó pénzt kiadni, nagyon lehúzásszaga van annak a kiegészítőnek (oké, hogy csak 400 pont, de kb. negyed óra plusz játékidőért még az is sok, a +40GS meg röhej).
Hogy hogy tetszett maga a játék? Nem volt rossz, de akik nagy mellénnyel azt mondták, hogy ez megszorongathatja a God of War 3-at, azok remélem most valamelyik sarokban zokognak. Félreértések elkerülése végett: jó kis játék a Dante's Inferno, de még a God of War 2 is keresztbe lenyelni. Tényleg csak annyival jobb a GoW szériánál, hogy ez van xbox 360-ra is. Még azt se merném teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy a GoW2-nek nem-e volt szebb a grafikája (eltekintve egy-két effekttől és a felbontástól). A zene rendben volt, a hangok meg főleg, bár Dante szinkronja egy idő után kimondottan idegesített. Btw, Dante! Nagyon régen nem találkoztam már ennyire semmitmondó főszereplővel. Még csak azt se mondhatnám, hogy unszimpatikus, vagy hogy utáltam a sok mocsokság miatt amit tett, mert totál érdektelen volt számomra az egész figura. Úgy látszik a Visceral Games-nek nem nagyon megy a karizmatikus főszereplők megalkotása.
A játékmenet egy-az-egyben GoW, ami viszont engem cseppet sem zavart. Volt pár apróság ami viszont kellemesen feldobta a játékmenetet. A lelkek feloldozása/megbüntetése, a fejlődési rendszer, a kincsek és a történelmi/mitológiai személyek beépítése a sztoriba nagyon jó húzásnak bizonyultak. A Pokol felépítését is jól sikerült adaptálni az eredeti műből, még ha sokminden mást nem is.
Summa: egy nagyon erős közepes játék a Dante's Inferno, nem sok kellett volna, hogy IGAZÁN jó game legyen belőle (első körben: legalább másfélszer ilyen hosszú játékidő és sokkal jobb irányítás).
Azt nem tudom, hogy a GoW3 is rögzített kameraállásokkal fog-e operálni, de remélem nem, mert a Dante's Inferno a bizonyíték arra, hogy eme megoldás felett ebben a műfajban elszállt az idő.Borzasztóan frusztráló és kellemetlen volt időnként, és ami a megoldás előnye lenne (pl. hatásosabb, filmszerű perspektívák), csak nagyon ritkán lett kihasználva.