Egy jó RPG (többek közt) a karakterfejlesztésről ismerszik meg, a Dragon Age pedig jól vizsgázott.
Sokan ismerjük a szitut, amikor is a skillpontok gondos pakolgatásával, felszerelések próbálgatásával és a hosszútávú tervezgetéssel már-már több időt elütünk, mint magával a játékkal. Legyen szó nőkről, autókról, lakásokról, melóról, vagy éppen szerepjátékos karakterekről, a maximalisták mind ugyanazt akarják: a legjobbat.
Ezen irányú tapasztalataimat óhajtom megosztani veletek, ám mindenek előtt kötelességem kijelenteni, hogy a nyilatkozat enyhe spoiler tartalommal bír. Azok tehát, akik még csak hallani sem szeretnének az Awakening nyújtotta új specializációkról és képességekről, azok számára álljék itt a híres SPOILER ALERT felszólítás... megelőzvén egy esetleges 2d8-as verbál-sallert.
Szóval. Mágus? Elf. Arcane Warrior? Naná! Ha rááldozzuk a négy pontot, a Shimmering Shield-del szívós lesz, akár a Woodstock célközönsége. Lehet kísérletezni a konzervdobozos (értsd: nehéz páncélos) kivitellel, de minél több szufla marad a tesztalanyban, annál jobb. Éljen tehát a laza ruhaviselet. Blood Mage? Csak imádni lehet. Egyfelől a manán kívül már HP-t is használhatunk a varázsláshoz, másfelől pedig a területre ható (AOE), folytonos sebzést okozó (DoT) és bénító (stun) varázslata szimplán büntet. Legalábbis azokat, akiknek vér folyik az ereikben. Az ideiglenesen másokat oldalunkra állító spell néha meglepően magas szintű szörnyeknél is működik, vagyis őt is szeretjük. Nincs is jobb, mint biztos távolból, karba tett kézzel végignézni, ahogy egy troll a sz*rt is kipüföli a környező éjfattyakból.
Mindezt spirit alapú, valamint egy minimális gyógyító mágiával támogattam meg. Életlopás, paralízis, egy kis AOE, egy kis stun, ami illik. Az a bizonyos hab ugyanis csak az új specializációval, a Battlemage-dzsel kerül a torta tetejére. Ezzel egyfelől kapunk egy területre ható, mégis különleges jégvarázslatot (remélem mondanom sem kell: fagyott ellenfél, plusz egy emberes suhintás egy méretes pöröllyel, az bizony egyenlő a szó szerinti szilánkos töréssel). Hogy miért különleges? Azért, mert még Nightmare fokozaton sem sebzi a csapattársakat. Ugyanitt gazdagabbak lehetünk egy aurával, ami manáért cserébe minden közelben állótól életerőt lop. És akkor itt álljunk meg egy kis szómatekra. Van tehát egy varázslónk, aki tele manával, vitaminnal és életerővel, ruházata végett spórolós, felszerelése elsősorban mana regenerációt támogat, és képes HP-ból is várat építeni, amit aztán vígan is bőszen sebezve visszalopkod. Várjatok, van jobb! A specializáció vége egy passzív skill, ami a minket ért sebzés egy részét manává alakít. Innentől azt hiszem nem nehéz kitalálni: kaptunk egy mágust, aki veszély esetén tankokat megszégyenítő állóképességgel bír, ellenfeleket fordít egymás ellen, területre hatóan iszonyat pusztításra ÉS tömegkontrollra képes, az erőforrásait pedig folyamatosan pótolni tudja.
Ezzel a karakterrel gyakorlatilag át lehet rohanni a legnehezebb, Nightmare fokozaton is, és ha elérte a kellő szintet, akkor akár egyedül is simán boldogul. Az már csak egy külön plusz, hogy szinte minden felszerelést képest magára ölteni, kivéve persze a kasztspecifikusakat. Konkrét számokat direkt nem írtam, nem akarom a build felfedezésének legapróbb örömeit is elvenni. Akit érdekel, vágjon bele, már csak azért is, mert megérzéseim szerint a BioWare nem fogja sokáig hagyni, hogy ez így maradjon, ugyanis ez... IMBA!
Gy.i.k.
K: Jóvan, ügyes gyerek vagy. Na és a teszt?
V: Jön! Jön! Jön!