SSX - teszt

Prezentáció: A látvány önmagáért beszél, ezért túl sok szót nem érdemes rá pazarolni. Hegyek valósághűen 3Dben lemodellezve tornyosulnak az ég felé, akár nappal, akár éjszaka esetleg hóviharban, vagy ködbe burkolózva. Mindez fix 30 képfrissítés és nagyon rövid töltési idők mellett, amire panasz nem lehet. Az animációk folyamatosak s látványosak. A helikpoterből való kiugrást megelőző bejátszások jópofák, bár én sajnálom hogy a célba megérkezve nincsenek hasonlóak, s például egy esést követően is hangulatos lett volna egy közeli mérgelődő animáció amint a deszkát csapkodja a földhöz s hasonlók. Továbbá szomorú hogy a versenyek kissé szárazak és nem kerültek bele lassításos bejátszások egy-egy hatalmas ugrást vagy látványos kombót követően.

Audió: . EA a liszenszlet zenék terén élen jár, így itt sincs ez másképp. Rettentő hangulatos és fülbemászó számokat sikerült összeszedniük. A helikopterről folyamatosan kapunk instrukciókat, hogy mi vár ránk, s a karakterünk is tud „óbégatni” ha a helyzet úgy hozza.

Tartalom: Hiába keresünk a menüben bármit is, nem fogunk találni semmit. Igen szegényes és nagyon egyszerű. Az egyjátékos mód a World Tour menüpont alatt érhető el, ami 9 helyszínen keresztül kalauzol el minket a világ különböző tájaira pl Alaszka, Antarktisz, Alpok, Afrika, Himolája, Szibéria stb… melyek mindegyike 3 heggyel rendelkezik köztük például a Kilimandzsáró vagy a Mount Everest. A lejtőket és a lokációkat összeszámolva megközelítőleg 36 pálya áll rendelkezésre, igaz vannak szakaszok, mely egyes részei egybefolynak a másikkal, így csak a felső vagy az alsó része lesz új. Ez elég szép szám így is, főleg hogy nem nevezhetőek rövidnek, sőt akadnak igen hosszúak is. Szinte minden pálya több útvonallal rendelkezik, van hol egészen hatalmas a játéktér szélességben.

A karrier során különféle versenytípusok váltogatják egymást. A sima versenyszerű lesiklás és a pontgyűjtögetés dominál. A monotonitást megtörve különféle akadálypályákon tehetjük próbára reflexeinket, ami lehet fás/sziklás vagy éppen a szakadék vékony peremein történő lavírozás.

Sajnos az egyik legérdekesebb mód a lavina kimondottan rosszul sikerült. Ilyenkor a karakterünket szemből láthatjuk madártávlatból ( no comment...) amint halad lefele és mögötte pedig a hózuhatag. Rossz a nézet, keveset látunk, így az irányítás elég esetlen és élvezet sem sok akad benne, kár érte.

Ami viszont megadja 1-1 helyszín különleges pikantériáját, azok a speciális felszerelések. Ezek a lokációkhoz és karakterekhez vannak kötve. A pálya különleges adottságait figyelembe véve használhatunk például jégcsákányt, repülő ruhát vagy éppen páncélzatot a sziklás területekre stb.. Semmi sem kötelező, de nélkülük az esélyeink igen csak csekélyek, amit a program számszerűsít százalékban a kiválasztottak ismeretében. Ezek a felszerelések cserélhetőek jobb és erősebb fajtákra attól függően, hogy a gyorsaság, vagy éppen a trükközés az elsődleges az adott pályára. A lesiklásokért kapott kreditekből tudjuk megvenni. A deszkákból és a ruházatokból több 100 db áll rendelkezésre.

Gameplay: A demo kapcsán mindenki leszűrhette, hogy alapjaiban igen hamar elsajátítható az irányítás és a kombók előcsalogatása sem okoz problémát. Laikus ember erre azt mondhatja hogy mennyire primitív konzoljáték és nézd már, ha elengedem a kontrollert magától csúszik le a pályán. Nos aki nem csak játszik vele, hanem célokat is szeretne elérni, annak igencsak fel kell kötni azt a bizonyos alsót. A kombók előcsalogatása nem nagy kunszt és nem is ez a fő szempont, hanem a pontosság a helyzetfelismerés. Több milliós pontokat nem is olyan egyszerű összehozni, 10-20 millió pedig elérhetetlennek tűnik és több tucat újraindításba fog kerülni (minimum) Egyszerűen nem szabad hibázni, a legjobb útvonalakat kell megtalálni, a kombókat nem szabad ismételni ( erre fel is hívja a figyelmet, ha megtesszük ), és tökéletesen kell földet érni. Ez így leírva nem tűnik nehéznek, de aki össze szeretne hozni 4-5 milliót már tudja hogy itt nincs lehetőség a tájban gyönyörködni.

Az egyjátékos mód nem szívat, mert sok esetben a 4. helyen is tovább lehet jutni és nem követeli meg a dobogó felső fokát, de aki aranyra szeretné abszolválni a pályákat, annak igencsak oda kell tennie magát és betanulni őket, s természetesen hibázásra nincs lehetőség. Apropó a hibázások. Lehetőségünk van alkalmazni visszatekerést. Abban ez esetben, ha nem a dobogó a cél belefér, ha véletlen elkapunk egy szakadékot vagy elesünk, de miközben mi tekerünk vissza az ellenfél ugyan úgy megy előre. Ez egy jó megoldás, mert tökéletes futamot nem lehet ilyen módon megcsinálni.

Multiplayer: Az elgondolás egy autolog szerű rendszer létrehozása volt, ami jelen esetben RIDERNET címszó alatt fut. Itt nyomon követhetjük társaink online aktivitásait, melyet a játék megjelenít számunkra s informál is róla, teszem azt egyik barát listás játékos társam megdöntötte az időmet, akkor egy gombnyomással azonnal nekieshetünk és megpróbálhatunk javítani rajta. Ez remekül működik, ráadásul minden játékostársunk GHOST szinten jelen van a pályán, így láthatjuk az elérendő célt és hogy milyen útvonalakat választott.

A hideg zuhany a klasszikus multiplayer kapcsán érhet minket. Sajnos nem került bele, vagyis nem olyan módon mint ahogy azt elvárnánk. Hosszú percekbe is telhet mire ráakadunk véletlenül a verseny létrehozása menüpontra ( a világtérképen, a lejtő kiválasztásánál egy narancssárga + jel ). Hiába ajánlja fel a játék a megszokott paramétereket pl: versenytípus választása, időtartam, zárt/publikus verseny, jutalmazási rendszer és a felszereléseknek az engedélyezése illetve tiltásának lehetőségeket, ebben a módban is csak GHOST szinten láthatjuk barátainkat és nincs lehetőség időre rajtolásra, tehát mindenki akkor ugrik ki a helikopterből amikor akar, és mindenki akkor restartolja a pályát amikor kedve tartja. Miután lejárt a játszma időtartama ( lehet 10-20-30 perctől 1 nap is ), vagy leértünk láthatjuk csak barátaink idejeit, a jutalmat pedig akkor kapja meg a versenyző amikor az futam időlimite lejárt, mindaddig bárki mehet bármikor s bármennyit. Publikus versenyeknél ez rendben van, de party játék esetében nem. Sajnos ez a rendszer nem mondható sem hangulatosnak, sem kényelmesnek. Minden bizonnyal emiatt nem „merte” az online passt rátenni a kiadó, igaz kód jár a bontatlan példányhoz, ami jogosultá teszi a játékost a „multiplayerbern” elért pontszámok jóváírására, melyekből új felszerelések tud venni. Ennek hiányában az egyjátékos módban kell gyűjtögetni a krediteket.

Összegezve: A generációban magasan a legszebb, legjobban játszható, legélvezetesebb snowboardos címe, és a játékélményt új szintre emelve viszi tovább az SSX szériát. Látszik rajta a törődés ami az EA sport részlegétől elvárható, de akad benne hiányosság, főleg a hangulatelemek terén, a lavina mód sajnos nagyon rossz lett a többjátékos mód pedig finoman szólva is kezdetleges és tartalomszegény.

7.5/10