Az Év Játéka: A Győztes

A helyzet a következő: Valószínű, hogy Columbia fellegvárosát, Elizabeth aggódóan csilingelő hangját, vagy a koszos, vérző Lara Croft húsba vágó túlélőkalandját tovább fogom emlegetni, mint azt, hogy hány kupac zsiráfkakát pucoltam fel a szavannai kifutóról. Mégis, ha arra kell válaszolnom, melyik játék volt a legjobb élmény ebben az évben, akkor ha hajszállal is, de a Zoo Tycoont nevezem meg.

Mégpedig részben azért, mert kizárólag felülnézetes stratégiai játékként is jól működne, de a program igazi újítása, hogy szó szerint "leereszkedhetünk" a látogatók szintjére (erről sok vezető példát vehetne), és rendesen mászkálhatunk, autókázhatunk és nézelődhetünk az általunk működtetett állatkertben. Ennél fogva ez egy sokkal látványosabb, elérhetőbb, szórakoztatóbb "menedzserjáték", mint a korábbi próbálkozások. Amikből nem is volt eddig túl sok konzolon, úgyhogy még egy piros pont az egyedinek számító stílusért, a kockázatvállalásért, és egy régi franchise ilyen nagyszerű újjáélesztéséért.

Részben viszont azért ez az Év Játéka, mert megjelenése óta majdhogynem többet játszottam vele, mint a listán szereplő összes többivel együttvéve. Itt nincs valamiféle nagy, elérendő cél, nincs - a hagyományos értelemben vett - vége a játéknak. Egy nagy állatkertben mindig akad tennivaló, vagy ha más nem, akkor tökéletes kikapcsolódás hallgatni a madárcsicsergést, az elefántok trombitálását, a látogatók megjegyzéseit, és a kellemes zenéket. Kicsiknek és nagyoknak egyaránt tökéletes választás: Apa intézi a kert pénzügyeit, a gyerkőc meg gyönyörködik a csodaszép állatokban. Nekem sajnos nincs gyerekem, de ha lenne, ilyen játékokkal múlatnánk az időt. A játék rendszere kellőképpen összetett, mégis jól kezelhető, a kampány mód pedig elég nehéz, úgyhogy a kihívásokra vágyók sem távoznak üres kézzel.

Végül pedig azért ezt választottam, mert a Zoo Tycoon valahogy kiragad abból a háborúskodó, telhetetlen, önző, "az én konzolom/kedvenc játékom jobb, mint a tiéd" hangulatú világból, amibe a többi esélyes beleviszi az embert. Ebben a tekintetben egyébként a Rayman Legends-re hasonlít leginkább: Színtiszta élvezet, igazi videojátékos szórakozás, magasról tojva arra, hány pixel, hány fps, és hogy mit mondanak a "szakértők". Papíron ez messze nem tökéletes játék, és ez engem messze nem érdekel.

Meglepődtem, mennyire látványos, összetett, jól átgondolt és mégis, kontrollerrel a kézben mennyire jól játszható program. A tévé elé szegezett, elvarázsolt, és hosszú időre lekötött eddig is, és ezután is. Igazán jó, stresszmentes kikapcsolódás, nagyszerű hangulat öldöklés, versengés, lövöldözés nélkül. A Zoo Tycoon ezért nálam 2013 legjobb Xbox 360 játéka.