A Zero backlog művészete.

Így a steam summer sale végén nem is lehetne aktuálisabb téma, a backlog mérete, hossza, vastagsága.

Nekem sikerült többször letornásznom NULLÁRA, most sajnos elengedtem magam, és 1 elemű, de nem hagyom tovább hízni.

Egyszerűen azért, mert máshogy játszom egy játékkal akkor, ha ő az UTOLSÓ, és másképpen akkor, ha vannak mögötte a sorban. Ha vár a következő játék, akkor sietek, kapkodok, nem is figyelek oda annyira, kicsit mintha túl akarnék lenni rajta. Ha viszont nincs másik játék a sorban, akkor az adott játék minden percét kiélvezem, és a játékra fókuszálok, nem akarok gyorsan a végére érni. Így ugyanaz a játék végül teljesen más játékélményt tud okozni.

Így a közepén hozzátenném a saját backlog értelmezésemet: Backlog az, ami megvan. Vagy a polcon, vagy digitálisan az accountomon. Az újságban, shopban kinézett, megvételre tervezett játék még nem backlog, abból nekem is van a fejemben pár (senkit nem érdekel, de azért leírom: NES remix 1,2, pullbox world, earthbound,Zelda Link between worlds, kirby power paintbrush, mass effect trilogy).

Ami a backlogunk minimálisan (neadjisten nullán) tartását akadályozza, azok a leárazások, ilyenkor az ember gazdasági racionalitást eljátszva bevásárol mindent, amiről azt gondolja, hogy érdekli, vagy érdekelni fogja.

Steam summer sale, media markt pánikba esik, tesco kiárusít, sok ilyen leárazás szokott lenni. A baj csak ott kezdődik, ha több játékot veszünk, mint amennyivel játszani tudunk, és ahelyett, hogy hagynánk leapadni a játékok özönét, a következő leárazáson még több játékot veszünk. Főleg, ha elkezdünk nem csak sale-eken vásárolni, hanem sale-ek között drágán is.

Ilyenkor jön az (hallomásból ismerek ilyet), hogy elkezd az ember a jatékok közt ide-oda kapkodni, esetleg fél óra után korai ítéletet mondani a játékról, mert akkora a backlog nyomása.

Szóval a konklúzió a végére (én is mindig ide szoktam lapozni először):

GAMERTÁRSAIM! Ne építsetek backlogot!