Kiváltképp örülök, ha egyemberes projektek kapnak figyelmet és érnek el sikereket. Sajnos a játékos társadalomnak még mindig van egy olyan rétege, akik szerint a „pixelfosok” és az „indie szarok” csak korcsosítják a kínálatot, de szerencsére a többség ezeket a szerintem téves eszméket elutasítva egyenrangú produktumként tekintenek a játékokra. Az, hogy valami sok millió dollárból készül, nem ad kiváltságot, ugyanakkor a kis költségvetésű címeket sem kell csak azért felkapni, mert attól annyira hipszterek leszünk. Szerencsére a Downwell esetében ilyesmire egyáltalán nincs szükség.
Mi is a Downwell? Egy végtelenül egyszerű szabályrendszerrel bíró, a Spectrum idejét felidéző platfomrer, aminek nagyszerűsége éppen abban rejlik, milyen jól lebilincseli az embert annak a pár gombnak a nyomogatása, ami több játékot rejt magában, mint sok minden más ebben az évben. A Downwell főhőse egy név nélküli kisfiú, aki egy szép napon gondol egyet, és beugrik a látszólag feneketlen kútba. Zuhanása közben csak szuperszonikus bakancsára hagyatkozhat, amivel navigálhat a levegőben és agyontaposhatja vagy lelőheti az útjába kerülő ocsmányságokat.
A Downwell kemény rougelike játék, ahol a gyakran előforduló halál esetén már más felállásban fogadja az embert a kút. Nem kell hatalmas változásokra gondolni, a mélység csak megkavarja a kapaszkodóként szolgáló törmelék és a lények helyét, de abban már most biztos lehetsz, hogy egyszer sem lesz könnyű dolgod. Ha pedig eléred a pár pályából álló első szekvencia végét, akkor jöhet a komolyabb és veszélyesebb elemekkel felvértezett következő. Ugyan a program nem kegyetlen, hiszen még életerőponttal is megáld, amit hébe-hóba vissza is lehet tölteni, ekkor azonban értékes fejlesztésekről maradhat le a delikvens. Érdemes tehát alaposan végiggondolni, hogy a ritkán felbukkanó boltokban mire verjük el az addig szorgalmasan összegyűjtött kristályainkat, mert lehet, hogy nagyon csábító lesz az újabb egységnyi élet, de megeshet, hogy a mellette magát kínáló, csizmánkba épülő robbanó töltet megkönnyíti a lefelé vezető utat.
A Downwell természetéből fakadóan örök játék, mint a Tetris vagy a Pac-Man, játékmenete végtelen szórakozást garantál, ha vevő vagy rá. Először még óvatosan indul neki az ember a kalandnak, folyamatosan lefelé kukucskál, vajon mi várja ott, később azonban már fejest ugrik a fekete üregbe, és ritmikusan, megszakítás nélkül landol egyik rémség fejéről a másikra, és a számtalan menet alatt begyakorolt mozdulatokat úgy hajtja végre, hogy közben már a következő lépésre koncentrál.
Necroman Mk2 
Bountyy 
p34c3 
axl 
liquid 
CHASE