Azok a dolgok, amik végtelen - de legalábbis nagyon sok lehetőségből merítő - kreativitásra adnak lehetőséget, képesek megijeszteni és eltántorítani az embert. Vagy azért, mert egy hosszú munkanap után már nincs ereje ahhoz, hogy még ő gyártson tartalmat, vagy belekezd ugyan, de nem elégedett az eredménnyel, és mivel se ideje, se energiája, hogy megvalósítsa elképzelését, inkább hagyja az egészet. A Super Mario Maker nem egy olyan játék, amit fél vállról lehet venni.
Az építgetős játékok egyik ismérve, hogy annyit adnak, amennyit a játékos hajlandó beleinvesztálni. A Nintendo egy, a cégre jellemző gondossággal és minőséggel elkészített pályaszerkesztőt szabadított rá a közösségre, így az eredmény nem csak a fejlesztőtől függött. Sok hasonszőrű játék már ott elcsúszik, hogy a rendelkezésre álló eszköztár szegényes, nem megfelelő, akiknek pedig sikerült jó alapokat lefektetniük, azok az érdektelenség mocsarába esve süllyednek el szépen lassan. Egy ilyen típusú játéknál elengedhetetlen a kreatív és tevékeny, odaadó közönség, még akkor is, ha a Nintendo saját készítésű pályákkal frissíti a Mario Maker-t. Hazudnék, ha azt mondanám, nem voltak kétségeim, de szerencsére kellemesen csalódtam. A Mario Maker játékosállománya ontja magából a pályákat, aminek köszönhetően igazi platformparadicsomot kap a pénzéért a játékos.
A Mario Maker-nek két nagy területe van: a pályák készítése, és a mások által kreált kihívások teljesítése. Mivel ez egy év végi összesítő írás, és nem kritika, nem szeretnék belefolyni egy részletes élménybeszámolóba, ezért csak a lényegre szorítkozom. Random felhasználók kreálmányait nézegetve és azokat teljesítve - legalábbis megpróbálva - azt a következtetést kell levonnom, hogy ezek a srácok nem tréfálnak, ami egyszerre elmebeteg és gyönyörű dolog. Egészen elképesztő pályákat találni, néha nem is értettem, ezeket hogyan lehet teljesíteni. Sehogy? De bizony, lehetséges, hiszen egy elkészült pályát csak akkor lehet megosztani, ha atyja először teljesíti azt. Nem egy olyan „szörnyszülöttel” találkoztam, amit egy fejlesztő biztosan nem mert volna megkockáztatni.
Egy egészen más élményt nyújt az építgetés. Az elemek négy különböző Mario érából származnak, és ahogy fentebb is olvashattátok, egészen mesés dolgokat lehet belőlük kihozni. Ez természetesen rengeteg időt és energiát igényel, este, ha van egy-két órád játszani, akkor nem fogsz világbajnok pályát építeni, mert az folyamatos újratervezést, begyakorlást, kísérletezést jelent. Én még nem léptem túl a faék egyszerűségű építményeken, de azokba is beleöltem jó pár órát. Igaz, már az is felejthetetlen élmény volt, amikor testvérem próbált végigevickélni a pályámon, ahol kitöröltem a földet és egyesével elhelyezett tégladarabokon ugrálva kellett elérni a célt.
A Mario Maker egy nagyszerű eredmény, mert nem volt elég, hogy a felesztő egy jól működő alapot fektetett le, a játék természetéből fakadóan szükség volt a felhasználók aktív közreműködésére is. Ez pedig megvalósult, a Mario Maker egyben a lelkes közösségek és a kreativitás győzelme is.