Körökre osztva

Tudtam róla, hogy a Trion műhelyében készül egy online küzdelmekre kihegyezett, taktikai elemekkel operáló fejlesztés, ami már első pillantásra felkeltette az érdeklődésemet, de betudom az internet végtelen mélységeinek és a végeláthatatlan információömlenynek, hogy csak egészen későn, két nappal a nyílt alfa vége előtt bukkantam rá egy twitter bejegyzésre, ami közölte, hogy szabad a menet.

Mivel a fejlesztőről nem tudtam sokat - csak annyit, hogy a sorozatos kivetüléssel is bíró Defiance MMO-t kotyvasztották -, meglepődve tapasztaltam, hogy egy külön, Glyph névre keresztelt klienst kell letöltenem, ahonnan majd elindíthatom a játékot. Hogy miért van szükség egy önálló felületre nagyjából hat játékhoz, az számomra rejtély, mindenesetre a múlt heti UPlay telepítés után majdnem megduplázódott a gépemen a játékközpontú programok száma (csak érdekességképpen: Steam, Batte.net, GoG Galaxy, Origin, Uplay, Glyph). Azért hamar túltettem magam azon, hogy további 100 MB-t kell feláldoznom az SSD-n, és gyorsan lecsorgott maga az Atlas Reactor is. Szóval itt az ideje, hogy beszéljünk magáról az írás alanyáról is.

Tehát miért láthat az avatatlan szem egy MOBA-t a Trion fejlesztésében? Mert a manapság népszerűsége csúcsán lévő műfajjal rokon jellegzetességeket tudhat magának. Madártávlatból látjuk a karaktereket, akik ráadásul hősök - pontosabban szabadúszó legények és leányzók - saját egyedi képességekkel, maga a játék f2p, online bolttal, kompetitív, ráadásul vizuálisan is hasonlít a MOBA-kra. Én ugyan szeretem a műfajt, de ebben az esetben roppant okos döntésnek tartom, hogy a Trion valami mással próbálkozik, az Atlas Reactor ugyanis egyáltalán nem MOBA. Inkább egy körökre osztott stratégiai játék, ahol három társaddal kell együttműködnöd a győzelem érdekében.

Aki ismeri a körökre osztott játékokat, az tudja, mi a dörgés. Az egyik csapat lép, és erre reagál a másik fél. Mostanában meg is jelent valami ilyesmi elven működő cím, XCOM, vagy micsoda. Az Atlas Reactor azonban csavar egyet a formulán és egy körben mindkét csapatnak lehetőséget ad a tevékenykedésre. Így nem az a gyakorlat érvényesül, hogy megfelelően válaszoljunk az ellenfél lépésére, hanem kitaláljuk, vajon mi lesz az a lépés, és e szerint cselekedjünk.

Természetesen ehhez ismerni kell az egyes karakterek képességeit és azt is számon kell tartani, hogy ki mikor melyik képességét sütötte el, azoknak ugyanis több körös újratöltődési idejük van. Persze úgy is lehet élvezetes meccseket játszani, hogy a pillanatnak élsz, de ilyenkor előfordulhat, hogy az életereje végén járó ellenséges játékos teleportja éppen aktiválódik és kereket old, mielőtt lesújthatnál. De ez hogy történhet meg?

Ugyan egy körben minden játékos léphet, de a cselekvéseket több kategóriába osztották a készítők, amik meghatározott sorrendben zajlanak le a visszaszámláló lejárta után. Először az ún. előkészületek történnek meg, ilyenkor valaki védőpajzsot húz magára, egy másik játékos aknát dob le a pálya egy pontjára, megint egy másik láthatatlanná teszi magát. Ezután következik az első mozgási fázis, ami a cselekvési pontba kerülő helyváltoztatásokat foglalja magába. Ilyenkor lehet teleportálni, vagy a dash mozdulatot használni, amivel megszökhetünk a túlerő elől vagy éppen megközelíthetjük áldozatainkat. A harmadik szekció a tűzharcé, a karakterek ekkor támadnak. Itt jöhetnek a meglepetések. Tegyük fel, hogy két ellenfél egymás mellett áll, és az egyikük meg szeretné csapni a másikat. A nem éppen baráti gesztus potenciális elszenvedő alanya azonban aktiválja az elugrását, így már az előző fázisban arrébb kerül, a támadó pedig csak a hűlt helyét fogja kaszabolni. Persze, aki számon tartja, ki melyik képességét tudja éppen használni, az számíthat erre a megoldásra, és megtippelheti, hova fog érkezni ellenfele, ha pedig távolsági karakter, akkor elereszthet egy lövést abba az irányba, ahová szerinte érkezni fog a másik. Sikerült így párszor roppant kielégítően pihenőre küldeni másokat. Ha pedig mindenki kitombolta magát, a kör az egyszerű pozícionálással ér véget, amikor mindenki megtehet pár négyzetrácsnyi lépést.

A siker kulcsa tehát több tényezőben mutatkozik meg: a karakterek képességeinek ismeretében, ezen képességek használatának figyelemmel kísérésében, és a helyezkedés megfelelő értelmezésében. Ez számomra egy friss élményt jelentett, mert akár menekültem, akár támadtam, túl kellett járnom a szembenállók eszén, hiszen nem mindig az első látásra alapvető megoldás vezet eredményre.

Az Atlas Reactor nem a magányos farkasok játéka, bár én egyedül indítottam el a csapatkeresőt - nem tudom, lesz-e lehetőség barátokkal együtt meccseket keresni -, de arra is figyelemmel kell lenni a mérkőzések alatt, hogy a csapattársakkal hogyan tudsz együttműködni. Ha látod, hogy nincs reális esélyed elkapni egy csirkefogót, akkor kellően fenyegető fellépéssel az egyik társad karjaiba kergetheted. A cél, hogy ti érjetek el előbb öt likvidálást, vagy X kör után ti álljatok jobban.

Hogy a Trion mennyire komolyan veszi az Atlas Reactor-t, azt jól mutatja, hogy a főképernyőn külön Watch menüpont kapott helyet, ami egyértelműen a játék esport jellegére utal, bár ez még nem volt elérhető, ahogy az online bolt sem, ahol játékbeli valutát lehet majd vásárolni. Ez a „monetáris rendszer” a látottak alapján hasonlóan fog működni, mint a legtöbb f2p játék, azaz a meccsekért in-game pénz jár, amiért karakterek és kosztümök vásárolhatók, a türelmetlenebbek pedig kinyithatják a pénztárcájukat, hogy gyorsabban jussanak hozzá vágyuk tárgyához.

Mivel egy alfa állapotban lévő fejlesztésről van szó, technikai oldalon nem vártam teljes stabilitást, de a helyzet egyáltalán nem rossz. Párszor előfordult, hogy a játékot újra kellett indítanom, mert nem tudtam a szerverhez kapcsolódni, és egyszer futottam olyan hibába, hogy meccs közben nem reagált a karakterem a parancsaimra.

Hogy mennyire lesz sikeres játék az Atlas Reactor, azt nem tudom - bár gyanítom, hogy nem fogja megszorongatni a legnépszerűbbeket -, de új megközelítésével mindenképp az életképesebb és érdekesebb próbálkozások közé tartozik. Ha szeretsz mások eszén túljárni, akkor mindenképp próbáld ki, amint lehetőséged nyílik rá!