The Last of Us - mi tetszett, mi nem, és mi volt olyan...
Ha csak arra a kérdésre kellene válaszolnom, hogy mi tetszett, tök könnyű dolgom lenne, mert alapvetően sok minden tetszett, még az is, amit nem gondoltam volna elsőre, hogy tetszeni fog.
A helyzet az, hogy van egy másik kérdés is, a mi nem tetszett, és erre már sokkal bonyolultabb a válasz.
Mert minden mögött ott van egy de, és erre kevésbé a részletek adják meg a választ.
Hanem az a koncepció, amit a sorozat követett vagy követni kívánt, és ez nem is annyira a sorozatról szól, hogy jól sikerült vagy sem, hanem hogy lehet-e egyáltalán egy ilyen játékot adaptálni.
Mert minden kritika, minden rossz húzás amit el lehet mondani róla nem is annyira arról szól, hogy amit a képernyőn látok az jó-e: hanem hogy amit nem látok, az miért nincs ott.
Pedro Pascal: a legjobb Joel - Joel óta
Azért nincs ott, mert a sorozat korlátai nem engedték azt, hogy ott legyen.
És itt az a probléma, hogy egy olyan precedens készült el, amire okkal mondható, hogy vállalható, sőt jó..
de bizton számíthatunk arra, hogy ezután minden adaptáció hasonló lesz.
Kevésbé fog szólni a játékról, vagy a játék közben megszerzett élményeinkről (ez mondjuk érthető), és jóval inkább egyszerűsítve lesz, hogy minél előbb célt érjen Az üzenet.
Bill, és Ted - fantasztikus rész, de minek kellett bele?
Mert minden fejlettsége ellenére a mozi, vagy tv-s nyelv egy sokkal primitívebb valami mint a videójátéké.
És EHHEZ képest mondom, hogy a Last of Us magasan felülmúlta a várakozásaimat.
De csak magasan: nem aléltam el tőle, nem ájultam el, és ez önmagában csalódás. Érted, hogy mi a probléma?
Nem nagyon? Én sem igazán.
Próbálom megfogalmazni, hogy valami, ami alapvetően mindent jól csinált, valójában..
TÖK SZAR.
THE LAST OF US, HBO: 7/10