Ezektől a dallomoktól indult meg bennem a bugi idén.
Lassan szokássá érik, hogy decemberben sorra veszem, melyik játékzenék tetszettek legjobban az évben, így történt ez tavaly, sőt tavalyelőtt is. Most meg, ha már úgyis itt van ez a csudi blogmotor, miért ne raknám olyan helyre, ahol még valamennyire témába is vág, nem?
A szabályok ugyanazok: abból az 5-6 tucat játékból választottam, melyekkel idén játszottam (és nem feltétlen abból, ami idén jelent meg, de talán csak egy ilyen lett), szigorúan a zene alapján választottam (pl bármennyire is imádom a Half-Life Alyxet, a zenéje nem maradt meg bennem), a sorrendet az ABC határozza meg.
A Fold Apart
Zeneszerző: Riley Koenig
Riley Koenig nem kezdő a szakmában, bár jellemzően kisebb játékokhoz komponál zenéket így neve talán nincs annyira a köztudatban. Az A Fold Aparthoz írt zenéje kitűnően megy a játék témájához, a zongora és vonós párosa pontosan azt a már-már közhelyes romantikus hangulatot varázsolja elénk, ami a játékot is meghatározza. A kiválasztott zene pedig az, ami egy trailerhez vágva nagyjából másfél percben mutatja be, hogy mire is lehet számítani az albumot hallgatva.
A Monster's Expedition
Zeneszerző: Eli Rainsberry
Eli Rainsberry zenéje tavaly is rajta volt a listámon és idén is sikerült olyat alkotnia, amivel felkerült. Érdekes módon mindkettő logikai játék, tavaly a Wilmot's Warehouse volt, idén az A Monster's Sanctuary. És itt véget is érnek a hasonlóságok, ez utóbbi játék zenéje tipikusan az, amit egy ilyen gondolkodós játék mögé illik pakolni, nem tolakszik az előtérbe, de ad egy kereketet az egésznek. Nem az a zene, amitől a fejed rázod a kocsiban, de például munka vagy tanulás mellé pont ilyen zenét tudok elképzelni. A kiválasztott szám az első az albumról, ami talán egész jól meg is mutatja, hogy nagyjából mire lehet számítani.
Carrion
Zeneszerző: Cris Velasco
A Carrion egy zseniálisan kényelmetlen inverz horrorjáték és ennek megfelelően a zenéje se lehet olyan, amit az ember szívesen dúdol az utcán. Cris Velasco tudta ezt és olyan soundtracket rakott össze, mely kitűnően teremt rendkívül feszült légkört. Nagyzenekar random zajokkal, szinte kötelező recept egy horrorhoz. A játék főtémája pedig kitűnően mutatja be ezt. Érdekesen két részre szakította, az első egy perc nagyjából egy standard scifi-t mutat be, majd a második fele érezteti, hogy itt bizony valami nagyon félrement.
Descenders
Zeneszerző: több alkotó
Na itt a játék, ahol csalok egy picit, a Descenders ugyanis nem 2020-as megjelenés, sőt már két éve elérhető, azonban én csak idén cuppantam rá, de akkor ezerrel, a roguelite downhill biciklis játék lényegében állandó helyet foglal el az aktuális konzol belső tárhelyén. Ennél is furább, hogy a játék néhány tucat zenéje tipikusan az a fajta, ami egy rádióban biztos továbbkapcsolásra ösztönözne, itt viszont olyan szinten jól illik a játékmenethez, hogy egyfajta dallamtapadásként az utazós Spotify playlistemre is beférkőzött néhányuk. Ezek egyike a fenti szám is.
Hades
Zeneszerző: Darren Korb
Az ég kék, a fű zöld és ha egy Supergiant játék megjelenik, akkor biztos felkerül a listámra. Darren Korb, a csapat örökös zeneszerzője újra és újra bizonyítja, hogy miért van ott a legjobbak közt, állandó "bűntársa" Ashley Barrett hangját pedig nem lehet megunni. Lényegében az album bármelyik számát ide válogathattam volna, de talán kicsit közhelyesen az egyik legjobban ismert zene, a Good Riddance került ide.
ikenfell
Zeneszerző: aivi & surasshu
Ajvé, ikenfell, te pixeles csoda! Valószínűleg nem sokan hallottatok róla, pedig ha másért nem (egyébként de), a zenéjéért mindenképp érdemes. A Steven Universe zenéje mögött álló házaspár, aivi & surasshu elképesztő soundtracket rakott össze, a játék témájához hasonlóan mágikus zenék váltják egymást. Van itt minden, biccentés a klasszikus 8 bites chiptune felé, énekkel vagy éppen rap betétekkel kevert dallamok, szintetizátor és zongora szerelme, vannak hosszabb dalok, rövidebbek, nem is csoda, hogy a soundtrack album igencsak méretes lett, 75 szám található rajta. Itt kénytelen voltam döntetlent hirdetni, a fenti, a játék elején felhangzó zenétől azonnal beleszerettem, a Paint the Future pedig simán az év egyik legfülbemászóbb zenéje lett.
Immortals Fenyx Rising
Zeneszerző: Gareth Coker
Nem sok AAA játék szokott felkerülni a listámra (sajnos), idén az Immortals az egyik és igazából ez egyáltalán nem meglepő annak, aki ismeri a zeneszerzőt. Gareth Coker ugyanis a listán még egyszer fel fog bukkanni, ő áll az Ori játékok zenéje mögött is (sőt, a Halo Infinite soundtrack egy részét is ő írja). Ő pedig fércmunkát nem ad ki a kezéből így az Immortals zenéje is egészen lenyűgöző (és nem mellesleg hangszerelésében és dallamaiban teljesen rá valló) lett, nagyon jó választás volt felkérni ehhez a játékhoz. Ezt pedig a játék főtémája azonnal be is mutatja.
Kine
Zeneszerző: Chel Wong
Ha a játékodnak konkrétan koncertre készülő hangszerek a főszereplői, akkor eléggé fontos, hogy a zene is stimmeljen hozzá. A Kine esetében pontosan ez történt, Chel Wong rendkívül vidám jazz dallamokat költött hozzá, melyek tökéletesen megragadják a játék témáját, de kitűnően hallgathatók nélküle is. Nem mondom, hogy ez a kedvenc zenei stílusom, de itt, ilyen formában kifejezetten tetszik.
Ori and the Will of the Wisps
Zeneszerző: Gareth Coker
Éééés igen, az Ori jött, láttott és győzött, Gareth Coker pedig újra nyakába kapott egy egész zenekart, hogy zeneileg is emlékezetessé tegye a kalandot. Jobb kezekbe pedig nem is kerülhetett volna, a játékra jellemző, kicsit celtic stílusú zenék továbbra is egy egészen másik szintet képviselnek a dallamok önmagukban képesek egy történetet elmesélni, de közben kitűnően megtámogatják az akciót is. Kifejezetten nehéz volt választanom, szinte az egész albumot belinkelhetném, de maradtam a játék egyik rá jellemző menekülős részének zenéjénél.
Paradise Killer
Zeneszerző: Barry Topping
A Paradise Killer kétségkívül az év egyik legkülönlegesebb játéka és ezek után egyáltalán nem meglepő, hogy a zenéje is kifejezetten egyedi lett. Barry Topping második munkája, melyet fél év alatt készített el és kitűnően felhasználta benne több éves esküvői cover bandában szerzett tapasztalatát. Egy olyan retro-futurisztikus soundtracket pakolt össze, ami egyszerre idézi meg a 80-as évek pop klasszikusait és a japán játékzenéket.
Spiritfarer
Zeneszerző: Max LL
Ha van lista az idei kihagyhatatlan játékokról, akkor a Spiritfarer mindenképp az élmezőnyben kell, hogy legyen. A Thunder Lotus wholesome játéka a szeretetről, családról, boldogságról, barátságról, halálról és elengedésről szívbemarkolóan vidám és a Max LL által összeállított album is pontosan ilyen. Javarészt vidám, pattogós zenék, melyek tökéletes aláfestésül szolgálnak Stella kalandjaihoz, majd néha beugrik egy olyan, mint a fent hallható What Will You Leave Behind és a szíved megszakad. De néha ilyen is kell.
Wasteland 3
Zeneszerző: több alkotó
Abban közel biztos voltam, hogy a Wasteland 3-t imádni fogom, de arra nem számítottam, hogy milyen zenéket pakolnak bele. Nem tudom, hogy kinek az ötlete volt, hogy az egyes, a sztori fordulópontjaként szolgáló csaták és helyzetek olyan klasszikus zeneszámokat kapjanak, melyeket aztán szinte a felismerhetetlenségig átalakítanak, de egyszerűen zseniális megoldás. Erre nincs is jobb példa a Battle Hymn of the Republicnál, melynek eredetijét valószínűleg szinte mindenki hallotta már, de ez a karcos és egyre kényelmetlenebb, a végére már-már ordítássá torzuló változat valami hihetetlenül illik a sötét, vicces posztapokaliptikus világhoz.
Yes, Your Grace
Zeneszerző: Merkfolk
Nem mondom, hogy ha megkérdezték volna, hogy egy középkori, királyság menedzsment játékhoz milyen zene illik, akkor lengyel folk metal ott lett volna a listámon, de szerencsére nem is én döntöttem a Yes, Your Grace zenéjének összeállításakor. És a Merkfolk zenéje egyszerre tűnik kifejezetten középkorinak, nagyon közép-európainak és ezzel valahogy kicsit mágikusnak is. Majd két és fél perc környékén felzendülnek a bömbölő gitárok is és teljes lesz a kép: pontosan ilyen zene kell egy ilyen játékhoz.