A videojáték történelemnek vannak legendás, megkerülhetetlen alakjai. Koichi Sugiyama vitathatatlanul egyike ezeknek. Az elképesztő karriert befutott komponista, akit a szélesebb videojátékos közönség a Dragon Quest sorozat zeneszerzőjeként ismer, 1931. április 11-én született, azaz ma ünnepli 90. születésnapját. Belegondolni is szédítő, hogy amikor Sugiyama meglátta a napvilágot Tokióban, Magyarországon Bethlen Istvánnak hívták a miniszterelnököt, az Egyesült Államokban közeledett az Empire State Building építésének befejezése, Fusajiro Yamauchi a Nintendo alapítója és első elnöke már két éve nyugdíjba ment, miközben József Attila épp a 26. születésnapját ünnepelte. Koichi Sugiyama tehát 90 éves. Életműve felbecsülhetetlen hatással volt napjaink nerd kultúrájára. Az ünnepi alkalom kiváló lehetőséget teremt, hogy kicsit áttekintsük - a zenei és videojátékos munkásságára koncentrálva - ezt a hihetetlenül változatos és izgalmas pályaképet.
Korai évek – a pop sztár
Sugiyama nevét az 1960-es években ismerte meg Japán, amikor népszerű lett pop slágereivel, de idáig hosszú volt az út. Sugiyama gyerekkorától kezdve érdeklődött a zene iránt. Jellemző, hogy húszévesen saját balettet is írt. Bár folytatott zenei tanulmányokat is, mégis a pszichológa szakot végezte el az tokiói egyetemen, ahol 1954-ben szerzett diplomát. Az egyetem után azonnal megmutatkozott érdeklődése az újfajta médiumok iránt és a televíziózás felé fordult a figyelme.
A tévésugárzással foglalkozó Nippon Cultural Broadcasting nevű cégnél helyezkedett el, ahol egy év után átkerült a szórakoztató osztályra. 1958-ban aztán otthagyta az NCB-t és a Fuji tévénél helyezkedett el mint rendező, ahol 1965-ig dolgozott. 1968-ban döntött úgy, hogy legkedvesebb hobbijának fog hódolni, azaz főállású zeneszerző lesz. Számtalan pop sláger készült a közreműködésével, mint a The Peanuts Fuge of Love, vagy a The Jaugars Someday, Someone című száma.
Miközben a popszámokkal szépen befutott, reklámokhoz írt zenéket. Kétségtelen azonban, hogy a legmulatságosabb állomása a karrierjének, amikor felkérték, hogy lóversenyekhez írjon győzelmi indulót!
Anime-k, sorozatok világa
A popzene mellett az 1970-es években Sugiyama felfedezte magának az animék és sorozatok világát. Tehetségét talán itt csillogtatta meg leginkább. Számtalan ikonikus sorozat és anime zenéje fűződik a nevéhez. Talán a leghíresebb ezek közül a Return of Ultraman openingje:
Egyik kedvencem, Machine Hayabusa 1976-ból, ami már felvillantja az érett Sugiyama erényeit.
1978-ban felkérték a legendás sorozat, a Cyborg 009 munkálataihoz. Ez a sorozat azért maradt zeneileg emlékezetes, mert itt vegyítette először komolyabban a szimfonikus stílust pop elemekkel.
Ezt a stílust aztán tovább fokozta a Space Runaway Ideon című anime sorozathoz készített OST-ben. Ha meghallgatjuk a Be invoked – To the Cosmos című számot, már felismerhetőek azok az epikus és szívszaggató jegyek, amelyek annyira jellemzők Sugiyama legszebb munkáira.
De elértünk az 1980-as évekhez és ez már a videojátékok és Dragon Quest ideje Sugiyama életében. Mielőtt azonban ezzel foglalkoznánk, jelzem nem korlátozódott csupán a DQ-ra a munkássága ebben az időszakban. A ’80-as ’90-es években a Dragon Quest mellett több kisebb-nagyobb videojáték OST-jét köszönhetjük Sugiyamának, és a ’80-as években a filmiparnak sem fordított hátat. A legismertebb munkája 1989-ből a Godzilla vs. Biollante zenéje, amiből a Bio Wars talán az egyik legjobb átdolgozása a Godzilla theme-nek.
A ’90-es években aztán Sugiyama segédkezett mint producer a Nintendo megbízásából a Super Mario World jazz stílusban elkészített albumához. És ha már Mario, ne feledkezzünk meg a Fortune Street Wii változatáról sem, ahol Sugiyama egészen fantasztikus átdolgozásokat készített a klasszikus Mario témákból.
65 évesen Sugiyama úgy döntött – miután összehozott egy Dragon Quest stílusú ballettet –, hogy visszavonul. Azóta tulajdonképpen csak a Dragon Questen és mellékszálain dolgozik – néhány kivétel azonban akadt –, illetve koncerteket ad, albumokat ad ki, amin munkáinak átdolgozásai hallhatók. A Dragon Quest ugyanis az élete, ezzel szerzet igazi hírnevet. Hogy kezdődött mindez? Picit járjuk ezt is körbe!
„Big Boss of game music”
Állítólag a fenti jelzővel Nobuo Uematsu a Final Fantasy sorozat zseniális zeneszerzője illette Sugiyamát. 55 évesen, amikor mások már a nyugdíjjal kezdenek el kacérkodni, Koichi Sugiyama egy új területet választott a kiteljesedésre, ami elhozta számára a világhírnevet: videojáték zeneszerző lett. Ezt igazából a feleségének köszönheti, de hát tudjuk, minden nagy ember mögött egy asszony áll. De ne szaladjunk ennyire előre! Az 1970-as évek végétől hódítani kezdett Japánban az elektronikus játék, a játéktermek tele voltak, amire az újdonságokra mindig fogékony Sugiyama is rákapott. Egy játékteremben járva megismerte a Space Invaders-t, amivel aztán órákat tudott játszani. Később vásárolt magának egy NEC PC-8801, ahol hamarosan belehabarodott a Kazurou Morita által készített Morita no Battle Field című stratégiai játékba. A játék 1983-ban jelent meg, kiadója pedig nem más volt mint az Enix. Sugiyamának annyira bejött a játék, hogy kézzel írt egy üdvözlőlapot (ami a játék dobozában volt), amiben gratulált az Enix munkatársainak.
Csakhogy a mester elfelejtette azt feladni, ott keringett a levél napokig a házában. Egészen addig, amíg a felesége meg nem találta, és kérdés nélkül elvitte a postára. Az Enixnél persze azonnal sokkot kaptak, amikor meglátták, hogy Japán kortárs zenei ikonja írt nekik gratuláló sorokat. A levelet Yukinobu Chida – a korai DQ sorozat producere, később a SquareEnix egyik fejese – vette kézbe, és ő volt az, aki végül felvette Sugiyamával a kapcsolatot. Az Enix következő játékának zenéjét a Wingman 2-őt már ő szerezte. Sugiyama elégedett volt a visszajelzésekkel, kicsit bele is fáradt már a szórakoztató ipar többi részébe, így az Enix következő projektjében is szerepet vállalt. Ez volt az 1986-ban megjelent Dragon Quest. Yuji Horiival és Akira Toriyamával felállt csapat egy olyan játékot alkotott, amely a mai napig meghatározza a JRPG stílust, Japánban pedig elképesztő népszerűségnek örvend. Sugiyama egy interjúban elmesélte, hogy a Dragon Quest Overture-t, amely a sorozat védjegye, 5 perc alatt írta meg, de erről csak annyit mondott, hogy mivel ekkor már 55 éves volt, valójában 55 év alatt készült el.
A teljes zenei anyag elkészítésére egy hetet kapott, tisztán azonban csak négy napot, mert a kész anyagot konvertálni is kellett a megfelelő formátumra. Hogy miért ilyen rövid határidőre kellett dolgoznia? Egyszerű. Mikor ugyanis Chida felvette vele a kapcsolatot, hogy dolgozzon a DQ-n, annak zenei anyaga, és az egész játék már kész volt, aranylemezen várta a megjelenést. Chida azonban ragaszkodott, ahhoz, hogy Sugiyama írja a zenét, amiben a teljes fejlesztő csapat támogatta. Most már csak a kiadó Chunsoft főnőkét, Koichi Nakamurát kellett meggyőzni. Ő persze nem volt elragadtatva az ötlettől, hogy a fejlesztés ebben a stádiumában cseréljék le a muzsikát. Horii azonban a legjobb megoldást választotta, és összehozott egy személyes találkozót Nakamura és Sugiyama között. A beszélgetés kiválóan sikerült. Nakamura lenyűgözve látta, hogy Sugiyama még nála is nagyobb gamer, és belátta, jó kezekben lesz a Dragon Quest. De az egy hét az egy hét. Sugiyama azonban gyorsan dolgozott. Mivel óriási tapasztalata volt abban – hála a reklám bizniszben eltöltött éveknek – hogyan lehet gyorsan fülbemászó melódiákat teremteni. A játékhoz több mint félóra klasszikus stílusú zenei anyagot írt, ami lefektette a JRPG muzsikák alapjait, ezzel videojátékos zeneszerzők generációját inspirálta. A már említett Nobuo Uematsu-t is. Állítólag Sugiyama még tanácsokat is adott az akkor fiatal – ne feledjük Sugiyama Uemtsu apja is lehetne! – alkotónak a Final Fantasy munkálatai közben. Maga Horii is egészen meglepődött és lenyűgöződött, amikor megkapta a zenei anyagot, mert nem számított arra, hogy klasszikus zenét fog hallani. Példátlan volt akkoriban, hogy egy videojátékhoz klasszikus zene készüljön. A sikert fokozta, hogy a játék mellé Sugiyama hamarosan készített egy lemezt, rajta az OST nagyzenekari változatával, ami 1986-ban igazi kuriózumnak számított. Közben a Dragon Quest II munkálatai is megkezdődtek, 1987 elején pedig már meg is jelent a játék, természetesen ismét Sugiyama zenéivel. A siker még az előzőnél is nagyobb volt, így a nagyzenekari albumok után Sugiyama 1987. augusztus 20-án megtartotta a történelem első videojátékos nagyzenekari koncertjét Tokióban. Ez volt az első Dragon Quest Family Classic Concert. Koichi Sugiyama innentől pedig valamennyi fő és mellék epizód zeneszerzője lett, és napjainkig a kezében a maradt a vezénylő pálca.
Érzelmek viharában: Dragon Quest
JRPG játékosként számomra egészen varázslatosak Sugiyama DQ-s munkai. Megvan bennük a hangulat, a kaland, a boldogság és vidámság, de egyben a melankólia is. Dallamai az érzelmekre hatnak, tökéletesen összhang áll fenn a sztori, a vizuális megvalósítás és a zene között. Ez talán nem is meglepő, hisz köztudott, hogy a DQ szériában a sztoriért és a rendezésért Yuji Horii, a vizualitásért Akira Toriyama, a zenékért pedig Koichi Sugiyama felel. A csapat az elmúlt 35 évben folyamosan kapcsolatban volt egymással, szépen összecsiszolódtak, munkáik egymást inspirálják. Az alkotás folyamata valahogy úgy néz ki, hogy amikor Sugiyama bekapcsolódik a munkába, akkor már Toriyama Horii iránymutatása alapján befejezte az art-ot, kész a sztori, a karakterek, a dizájn iránya adott. Ez nagyon fontos, mert a művészeti dizájnt és főleg a karaktereket látva kezd el Sugiyama dolgozni, innen meríti az inspirációt, miközben Horii ellátja tanácsokkal. Ezután pedig megkezdődik az alkotás folyamata, és megszületik a zene.
Sugiyama munkamódszeréhez tartozik, hogy minden egyes számot legalább öt változatban készít el, így ha Horiinak valami nem tetszik, akkor van alternatíva, amiből tovább lehet dolgozni. Munka közben gyakran szintetizátorral keresi fel Horii-t, eljátszik több alternatívát, amiből aztán Horii választja ki a legmegfelelőbbet. Mivel a széria art dizájnja Toriyamának hála meseszerű és ez konstans módon végig vonul a sorozaton, Sugiyama ehhez igazítja saját munkáját is. Ezért van, hogy a Dragon Quest sorozatnak nem változott drasztikusan a zenei iránya, de minden résznek megvan az egyedi hangulata. Sugiyama célja, hogy a zene mindig boldog és kellemes hangulatot árasszon.
A legfontosabb inspirációs forrása azonban a sorozat kabalája a Slime, ami tökéletes jelképe a Dragon Quest sorozatnak. Hosszasan sorolhatnám, hogy a sorozatból a kedvenc zenéimet. Nehéz választani, de nem is kell. Havenly Flight, Distant Memories, a DQVIII harci indulója, esetleg a harmadik részből az Adventure-t, és még vagy két tucat számot emelhetnék ki.
És vajon mit csinál ma az idős mester? Egészen biztosak lehetünk benne, hogy dolgozik. Horiitól tudjuk, hogy a Dragon Quest XII munkálatai már lassan két éve megkezdődtek. Reménykedek benne, hogy Sugiyama még 90-en túl is aktív marad, és még sokáig hallhatjuk és élvezhetjük az alkotásait.