A Falconeer első megjelenése furcsa iparági anomália volt: egy solodev játékról beszélünk, amely ennek ellenére iszonyat látványosan nézett ki, tartalmas is volt, ráadásul Xbox Series platformokon 120 Hz-es képfrissítést is támogató launch-címként írta fel magát a listánkra. Lehet, hogy nem figyelünk ennyien a játékra, ha nincs ez a szerencsés egybeesés, de figyeltünk, a brand pedig azóta egy folyamatosan fejődő Bulwark formájában erősödik. Az egyszemélyes fejlesztőhadsereg, Tomas Sala, ígér egy harmadik címet is az Ursee tengeri világában, de mielőtt ezt leleplezné, egy ingyenes csomagban fejleszti fel a mára öt évessé vált eredeti Falconeer játékot, "The Falconeer: Revolution Remaster" címen.
Az eredeti Falconeer tesztemben körüljárom a játék mechanikáit és akkori hiányosságait. Bevallom, kicsit lehet erős kritikát fogalmaztam meg a játék kapcsán, ugyanis tisztán élnek emlékeimben azok a játékórák, amiket a Falconeerrel töltöttem annak idején. A pályák, a hangulat, de még a szoba képe is előttem van, ahogy repkedek a sólyommal. Szóval lehetett ekézni a játék bizonyos részleteit, de a Falconeernek volt valami hihetetlen erős aurája, ami maradandó benyomást gyakorolt rám. (Hány játék kapcsán vannak az embernek ilyen erős, színes, vibráló emlékei? Ugye?!) Azóta a solymászkodás rengeteg javításon esett át, a kaland hét apróbb DLC-t (klánok, egységek, stb.) kapott, most pedig a teljes csomag 20 Euórért megy Steamen, úgy, hogy az OST-t is behúzhatjuk. De az alapjáték is csak 10 Peták, akinek pedig megvan az eredeti cím, vagy behúzta most frissen a Falconeert, az a remaster frissítést full ingyenesen teheti rá a fél évtizedes alapokra.
De mit is hoz a Forradalmi Remaster? Például friss grafikát. A modellek, épületek teljes újrarajzolását, ami a szemnek elsőre lehet nem tűnik fel, de az összehasonlító screenek máris felfedik a tudományt! Nekem leginkább a bevilágítás megváltoztatása és a tenger újrahúzása tetszett, plusz az egész tér sűrűbb, a levegő és a víz is zavarosabb, ami jót tesz a sötét atmoszférának. A mozgás újrahúzását megint csak nehezen vesszük észre, mert egy perc után természetes a sólyom mozgatása. És ez jó! Küldetések? Azokat is áramvonalsította Tomas, de még itt mindig tapasztaltam üresjáratot, vagy ammo-utáni mászkálásokban való nyűglődést, máshol komolyabb nehézségi tüskéket.
De tartalmilag is bővült az Ursee. Az Edge of the World DLC révén bővebb a világ, vannak új települések a vidéken, és a lore-t magyarázó részletek is gyakrabban kerülnek szemünk ügyébe. Pécén nyűgös volt sokak számára az egér+billentyűzetes irányítás, mostanra ez is intuitívabb lett.
Mit nem érint a felújítás? A VR-módot. Erre az opcióra az eredetivel együtt külön kattinthatunk indításkor a Steam menüjéből. És ha már Steam, a Falconeer: Revolution Edition simán jól fut Steam Decken is 800p-ben, max grafikával, mondjuk 40 FPS-re korlátozott képfrissítéssel. Nagy akcióknál lehet frame-time ingadozás, de alapvetően a repkedés stabil élmény, és az epikus Ursee-világ is átjön a hordozható képernyőn.
A zárókérdés már csak az, hogy lett-e lényegesen jobb a játék? Szerintem nem: a Falconeer a maga stílusában szinte mit sem változott, a QoL (azaz a játékidőben a játékos jó érzéseit kiszolgáló) fejlesztések viszont hangsúlyosak, és valóban finomítanak az élményen. De tudnotok kell: továbbra sem fogja szorosan praclitokat a játék, ki kell tapasztalnotok a dolgok csínját-bínját, különösebb signposting vagy szájbarágás nélkül. A tengeren való repülés (a gyors odarepülési lehetőség ellenére) sem egy 2025 pörgésére hangolt hájper-árkád élmény. A Falconeernek elemi része a mélázás, az Ursee fantasztikus épületeire való rácsodálkozás, a csendes repülés a táj felett, ami egyfajta meditációs jelleggel szórakoztat. Én pont erre emlékeztem az öt évvel ezelőtti élményekből, és pont ez tetszett most is fenemód, amikor a játék "Remastered" világában elmerültem.
