A Smash Bros jó alapanyag, de nem egyszerű megfejteni - Masahiro Sakurai-ék az N64-es korszak óta csiszolgatják az egyedi Nintendo-brawlert (pontosabban: platform fighter-t), amelyben a megszokott bunyós programokkal ellentétben nem a HP-csík leszadizása, hanem az ellenfelek ringből kiütése a cél.
Minél több sérülést szerez a karakter, annál nagyobbat repül találat esetében. Ehhez jönnek a meseszerű figurákra jellemző vicces és változatos mozgások, na meg a mindenféle őrült power-upok és használati tárgyak.
Hogy mindez jól működjön, iszonyat pontos balanszra van szükség, és arra, hogy a karakterek megfelelően változatos játékot kínáljanak. A Smash Bros szériát tartalmilag és lehetőségek terén már a Wii-s időkben végtelenbe tekerték a HAL/Sora gondos fejlesztői, így nehéz labdába rúgni a piacon egy új megjelenéssel. A Nickelodeon All Stars Brawling viszont megpróbál nekifutásból gólt lőni, és be is pattan a hálóba az alkotás, amit a Ludosity + Fair Play kettőse odatett a pályára.
A Nickelodeon karakterei ugyanis csúcsformában huppantak át a mesesorozatokból egy kis püfölködésre. Az egyik fő pontot máris kipipálhatjuk - a karakterek mozgáskészlete tényleg vicces, egyedi, és jellemzi az egyes figurákat. Vannak áthallások egyes mozdulatok között, de érződik a változatosságra való törekvés, és a balansz sem rossz - már amennyit meg lehetett állapítani tartós multizás hiányában.
Megmondom őszintén, a technikai megvalósítások is kifejezetten tetszettek - a játék látványos, hozza azt a mesés-szines képet, amit például a legutóbbi Spongyabob-felújítástól kaptunk. Az animációk élesek, az irányítás gyors, reszponzív, de kissé nyers (sokan a Smash 64-hez hasonlítják). Van dobás, air-dash, és blokkolhatsz-counterelhetsz is. Emellé online rollback-kapcsolatot is fejlesztettek, szóval tényleg figyeltek a részletekre. A hátterek is csinosak - de csak módjával, nyilván Switch-től PC-ig skálázódik a mutatvány, szóval ha nagyon tech-szemüvegen át nézzük a részleteket, azért találni elnagyolt sarkokat. És ha már prezentáció, sajnos a szinkronhangok is hiányoznak (nem véletlenül nincsenek a rosterben a fecsegő tipegők... hehe).
Ami talán még furcsa volt - kicsit kevés a játékmód. Az árkád lehetőség egy kicsit pőre "megyünk előre és végigküzdünk x pályát" megoldás, aztán vannak időzített csaták és sportesemények, ahol különböző labdavariánsokat kell kapuba juttatni. Sztori nincs, a progresszió lassú, az őrült, sokszor egész képernyőt átforgató power-upok pedig hiányoznak.
Visszatérve a hálózati játékra - nem azért nem multiztam, mert nem akartam, sajnos a játék kezdő közönsége el is hagyta az online teret decemberre. A fejlesztő minden igyekezete ellenére nem tudott tehát aktív közönséget építeni a cím mellé - ami talán az apró hibák és a modern Smash-hez képest egyszerű dolgok miatt lehetséges. Viszont az igyekezet jeles - máris jött egy ingyenes Garfield karakter (aki egyszerűen imádnivaló), és nem várnak a modderekre. Ígéret szerint jönnek a beszélő karakterek, a folyamatos patchek és bővítések, valamint a cross-platform játék rollback alapokon (Switchen csak 1v1 módban...).
Sokan fikázzák a játék árát - és valahol jogos is a sirám. Az 50 Euró lehet picit tényleg sok egy olyan címért, ami azért csak elindult a Smash által kijelölt úton, de annak a tartalmi magasztosságaitól messze elmaradt. De az alapok szerintem összeálltak. A harc korrekt, a karakterek viccesek és a hangulatfelelősi mivoltukban is tudják a dolgukat. Lehet, hogy most, ebben a pllanatban csak a nagy Smash rajongóknak éri meg a játék, de egy esetleges tartalmi bővítménnyel, esetleg valamilyen "ultimate" kiadással neki lehetne még futni még egyszer ennek az egész all-star bulinak. A játék Steam értékelése is igen kimagasló, és én sem merek rosszat adni rá. A készítői láthatóan odaadással kalapálták össze, én pedig jól szórakoztam minden pillanatban, amikor valamelyik taknyos Nick-figurának kalapáltam a fejét.