![[Teszt] Glorious Model I egér - a kilencgombos könnyedség](/~thumbnail/glorious_model_i_key_art_lead.jpg.cvsak.k.article-00-1b-bl.296o4b5.jpg)
Folytatjuk a Glorious termékek közötti szemezgetést, amelyek PC perifériák piacára hívnak minket. A "glorious master race" életérzés következő állomásán egy Model I nevezetű pehyelsúlyú egér bemutatására vállalkozunk. A múltkori Model O tesztünk után egy fehér periféria járt a kezeink alatt, lássuk is, hogy mire jutottunk a bő két hetes tesztelés során.
Foglaljuk össze, hogy mire vállalkozik a Glorious az I modellel. Az egér a múltkor tesztelt 59 grammos O-hoz képest 10 grammal nehezebb, amely azonban a két periféria közötti váltás után nemigen tűnt fel számomra; nagyjából ugyanazt a pehelysúlt kapjuk a Model I-vel, amely azonban komolyabb kéztartást, hüvelykujj-pihentetőt, több opcionális gombot és technikailag hasonló paramétereket hoz, mint a korábban tesztelt változat. A szenzora továbbra is BAMF, amely a Glorious egerek lelkét jelenti. A gombok száma viszont megnőtt - itt kilenc nyomási felület található. A két fő kattintó mellett (melyek 80 millió lenyomást garantálnak) van egy görgő, plusz két görgő alatti nyomógomb, valamint a hüvelykujj környékén is kapunk négy konfigurálható lehetőséget. Sőt, a Glorious ezekhez külön cserélhető gombkészletet is kínál, arra az esetre, ha a gyári kemény gombok nem nyernék el a tetszésünket. Ezek mágneses módon csatlakoznak, cseréjükhöz bőven nem szükséges műszerész végzettség (lásd a lenti videót). Természetesen most is kapunk RGB színsort a periféria színesítésére. A görgő idom hullámzó színe mellett két oldalvonalban cikáztathatjuk a színeket.
A taktilis hatás itt is feszes, de a Glorious most sem kér nagy erőhatást az aktivációhoz, a görgő is csak közepesen van feszítve. A Model O-hoz hasonlóan most is kapunk PTFE suhanópadokat az egér alján, amelyek a G-Skate fantázianevet kapták. Alacsony tömeg, maximális sebesség, ahogy a Glorious ígéri.
A tempót természetesen most is a BAMF szenzor alapozza a 650 inch-per-másodperc (IPS) lekövetési tempójával, ami most is 1 ms értékhez tartozó 2 centis húzás felbontást kínál. A szenzor tehát szinte túl is teljesít; nincs az a helyzet, ahol egy ilyen hardverrel ne lennénk képesek ergonómiailag a maximumot kihozni a kéz- és ujjmozdulatainkból. A maximális beállítható DPI 19000-es értéknél koppan ki. Természetesen most is rácsozott a hátlap, ami a kikönnyítés mellett a szellőzésért is felel. (Tudjátok, 2-3 óra Counter Strike 2.0 után a legnagyobb chill arcoknak is izzad a kezük...). Az egér klasszikus formavilágot követ, ám itt a textúra és a kicsit recsegő-ropogó készülékház nekem kicsit olcsóságot is sejtet. Tudom, a készülék a tömegre van optimalizálva, de jól esett volna itt-ott némi textúrát tapintani a készüléken, esetleg az illesztések stabilitását fokozni. A kábelezés most is szövetborítású. Az egeret könnyű táskába hajítani, de lehet amúgy a kikönnyített váz miatt nem hordanám amúgy egy külön szütyő, vagy a gyári doboza nélkül, mondjuk laptopos gaming partikra, vagy szimplán a dolgozósba'.
A Glorious Core végre működött a mostani egérrel, amit a Model O esetében sajnos nem mondhattunk el. A gigás helyet felemésztő program persze csodát nem tesz, csak logikusan szervezi egy helyre az egérrel kapcsolatos beállításokat. Először is, az egér firmware-ét itt frissíthetjük, amit ajánlott is első körben megtenni, már ha a program engedi - nekem többször is megállt a frissítés félúton (szerencsére nem brickelődött a hardver). A beállítások között állítható a lekérdezés frekvenciája, ehhez igazítható egy szinkronizációs algoritmus, amely az USB lekérdezését a mozdulatainkkal igyekszik közös nevezőre hozni. Az elemelési távolságon túl a pergésmentesítés idejét is beállíthatjuk egészen 0 ms-ig.
A különböző RGB effektusok és fényerő mellett az animáció tempóját is szabályozhatjuk. De kifejezetten jópofa most is a DPI lépésközöket színkódokhoz rendelő rendszer, amely az egér alján található LED-del még egy visszajelzést is kínál a szemünknek, anélkül, hogy a Core-t meg kellene nyissuk. Az egér alapvetően 1600 DPI-vel indul, ami szerintem optimális megoldás, az egyik hüvelyk-gombra pedig a DPI-fókuszt pakolta rá a Glorious, ezzel a finomság 400 DPI-re esik vissza, ha épp mondjuk egy sniper akció közepén finomkodnánk egyet. A gomb másik üzemmódban "layerek" között vált, ami pl. MOBA műfajban jöhet jól. Jópofa dolog, hogy különböző gombkombinációkra hotkey lehetőségeket is programozhatunk. A Core tudja a felhőben tárolt profiljainkat is szinkronizálni, ha valakinek ez a mobilitás számít. Ehhez természetesen Glorious ID-t kell regisztrálni, anélkül nem megy a profil-összehangolás.
Tekintsd meg a galériában az egérről készült felvételeinket!
Ahogyan azt a Model O-nál is leírtam, a játék során technikailag nagyon rendben lévőnek éreztem az egeret, legalábbis az árához képest. A könnyűsége lesz a vízválasztó, főleg azoknak lehet ezt a cincogót is ajánlani, akik a nagy, nehéz egereket annyira nem szeretik - itt láthatóan az egész érzés ennek lett alárendelve. A BAMF szenzor 2.0-ás változata most is kiválóan teljesít, sokféle felületen képes gond nélkül követni a munkát. Annyi megjegyzésem van a készülék kialakítására továbbá, hogy 60*62 mm-es felsőrésze mintha kicsit hosszabb ujjakra lenne szabva, de ez lehet, csak a Model O, és a kialakításában hasonló Basilisk V3 Pro egerem után tűnt fel.
Bár a Core szoftver továbbra sem a kedvencem, a Glorious vibe alapvetően továbbra is tetszik. A belső nyáklemez tanulsága szerint a V3.1-es Model I járt nálam (generációs jelölése alapján amúgy a Mark I-hez tartozó változat), ami egy jóféle, könnyű egér; műfajában mindent tud, amit egy átlag játékos szeretne. Ha a pehelysúlyú kategóriában keresgélsz, akkor most is egy kellemes választásként tekinthetsz rá. A Model I ára 20-25 ezer Forint körül jár a vezetékes formában, viszonteladótól függően, a kicsit revizionált külsővel, de hasonló paraméterekkel rendelkező Mark II is kapható belőle a boltokban.
A későbbiekben folytatjuk az újabb Glorious modellek bemutatását, a cikk végén pedig köszönjük a forgalmazó támogatását!