Strike Suit InfinityTeszt

Warhawk kolléga már korábban bemutatta nektek a Strike Suit: Zero-t, amely az indie vonalról közelített, és hiánypótlóként hódította meg az űrcsaták kedvelőit. A készítők nem ültek sokáig a saját babérkaikon: "amíg meleg a téma" alapon bedobtak egy kvázi DLC-ként is felfogható, de önmagában is működőképes kiegészítést az eredeti játékukhoz.

A Strike Suit Infinity pőre módon tálalja a Zero fő mechanikai elemeit. Nincs sztori, nincsen szokványos egyjátékos kampány, helyette kapunk egy tizennyolc pályán átívelő horda módot, amely a szokásos hordás játékszabályokból táplálkozik.

Egy dogfightra alapozó játékmódnál (pláne hullámokkal operáló hordázásnál) alapvető és nagyon fontos tényező, hogy az akció, az irányítás és a precíz körítés szoros kohéziót alkossanak. Ez az összetartozó hármas a Strike Suit esetében kifejezetten jól van eltalálva, így egy percig sem érezzük a csata hevében, hogy egy unott, pusztán a divathullámot meglovagló csomaggal lenne dolgunk. A mech-hajónk irányítása továbbra is élvezetes, bár nyilvánvalóan kicsit szokni kell a kanyarodás és célzás tehetetlenségét. A fegyverek becsapódása (és átváltozni képes Mech-ünk pusztító ereje) azonnali visszajelzést nyújt a játékosnak, és hát a pörgős harcok, jól kitalált ellenfelek sem hiányozhatnak a buliból. A hullámok során eleinte csak apróságok esnek nekünk, később azonban jönnek az anyahajók, korvettek és egyéb nagy pontokat érő nyalánkságok, melyek általában el is húzzák a csíkot adott idő után. Ha valaki a score attack-re akar ráhajtani, akkor annak nem csak gyorsnak, hanem szisztematikusnak is kell lenni. Meglepően sok idő eltelik majd, amíg úgy érezzük, hogy csuklóból megy a picik darálása, és a nagyobb falatok szalámizása.

Két pálya között fejleszthetjük a strike-mechánkat valamint a harcban minket kísérő hajóinkat (minimális stratégiai érzékre is szükség lesz a kíséret megválasztásához). Később olyan vasakat is megnyithatunk, amelyek az eredeti játék esetében csak DLC-ként voltak elérhetők. A pályák végén megszerzett pontokkal természetesen a nemzetközi leaderboardokon döngethetjük a mellünket - mi csak tátottuk a szánkat, hogy a profik micsoda pontokat képesek lőni már az első pályákon is.

A Strike Suit Infinity nem csúnya játék, főleg nem egy méretes kijelzőn, tűéles beállítások mellett. Az űr atmoszférája, a hajók cikázása és az akció mellé passzoló kissé animés zene sokszor feledteti a design szürkébb vonásait.

Konzolharcosoknak: a játék „Big Picture” Steam módban első pöccintésre érzékeli a vezetékes 360 kontrollert. Rövid idő mi úgy éreztünk, hogy X-Winges tapasztalatok ide vagy oda, azért irányítóval egy fokkal hatékonyabbak vagyunk, ez a javulás pedig a pontszámokon is azonnal meglátszódik.

Vegyem, ne vegyem? Ha hiányoznak már az űrben repkedős játékok (direkt nem írtunk szimulátort), akkor egy tartalmas, jól működő, de néhol kissé jellegtelen akciócsomagot zsebelhetsz be a Strike Suit Infinity-vel. Mindezért sokat sem kell fizetni: hat Ajróért máris tölthető Steamről a program. Ha viszont eddig sem érdekelt a téma… nos, akkor úgysem egy horda-játék lesz az, ami feltételek nélkül meggyőz a stílus szépségeiről.