Saint's Row: The Third - The Full PackageTeszt

Kezdjük a legfontosabbal: Nincs még egy olyan játék, amire nagyobb szükséges volt már a Switch-nek, mint a Saints Row: The Third. Miért? Ugorjunk 2017-be. Ekkor jelent meg a LEGO City Undercover, és egy teljes várost kaptunk játszótérként. Persze ez sem volt az a klasszikus sandbox élmény, amit sokan a GTA stílusában kívánnak (vagy kívánnának) átélni Switchen.

A várakozásnak ezennel vége, a Szentek jöttek, láttak... és mindent szét...vertek egy 50 centis dildóval.

Ha valakinek nem esne le, itt rendrakás lesz.

Hogy milyen a játék? Liquid anno részletesen kivesézte az eredetit, tessék ahhoz a cikkhez fáradni, ha általánosságban vagy kíváncsi a részletekre. Annyit talán hozzátennék a fenti teszthez, hogy mivel a Nintendo gépén ez az első rész ami megjelent, így a sorozat önmaga ismétlését nem rónám fel, továbbá konkurencia és hasonló játékok hiányában teljesen más ligában indul, mint amikor anno PS3-on és Xbox360-on megjelent - így elnézőbb is vagyok egy kicsikét vele szemben.

Nézzük mit kínál a játék: A teljes Saints Row: The Third élményt megkapjuk, kozmetikai és story DLC-kkel együtt, integrálva, nem kell külön letöltögetni illetve megvenni semmit. Ez a tutorial után rögtön az arcunkba is zuhan, amikor 3 percig csak az unlockolt tartalmak villognak, az ember fel sem fogja mennyi minden hullott az ölébe. Apróság, de a balanszot egy kicsit megborítják, lévén rögtön elég sok nehéztüzérségi kategóriába eső mordályhoz és járműhöz kapunk hozzáférést. Különösebb problémát nem okoz a dolog, lévén egy akkora agyamentség az egész, hogy a fokozatosságot amúgy is elfelejthetjük.

Aki az első kettővel nem játszott, azoknak egy gyorstalpaló: Egy utcai banda felért a csúcsra. Graffitizés és rivális bandák tagjainak lelövöldözése helyett most már saját brandet futtatnak, energiaitaluk és ruházati üzletláncuk van, továbbá igazi celebbé nőtték ki magukat, képregény, filmek, "meg amit akartok" jellegű hype mellett. Mivel ez elég unalmas lenne játékalapanyagnak, ez az első 15 percben megváltozik és a megszokott kis szemétdombunkról kidobnak minket - egy veszettül emlékezetes repülős szekvencia keretében - egy idegen városba, egy peták nélkül. Innen indul az utunk a csúcsra, mely során striciken, virtuális valóságokon, klónokon és mexikói pankrátorokon kell átgázolnunk, lőnünk és robbantanunk magunkat, lehetőleg báli ruhában, miközben magunkat és a bandánkat is fejlesztgetjük.

A játék minden őrültsége, egy képen.

A történet a legkisebb mértékben sem gyűri maga alá a játékmenetet, gyakorlatilag szabad kezet kapunk a karakteralkotástól kezdve a város bejárásán keresztül mindenben. Nincsenek lezárt hidak vagy járművek, garázdálkodhatunk kedvünkre. Egy idő után nekem is kicsit túl szabad is lett az egész, kiveszett a kihívás a játékból, amikor a bandaharcokat a VTOL-emből, egy lézerrel oldottam meg.

A kora ellenére a játék egész csinos. Tényleg, a grafika éles, kézi üzemmódban (is) szép látványt nyújt. Az éjszakai valamint esős részek különösen, hangulatosra sikerültek. Érzésre nem olyan szembetűnőek a pupup-ok sem mint a PS360 verziókban, de azért bele lehet szaladni (Szerk.: közben beleszaladtam eg DF elemzésbe, PIXELPONTOSAN ott vannak a popupok, ahol a 360 verzióban, úgyhogy a szemem csapott be). Ezen kívül pedig még egy két nagyobb grafikai botlás itt is akad, amiket illik megemlíteni. Először is, most a handheld mód lett a befutó. A képfrissítés, nyilván az alacsonyabb felbontás okán sokkal stabilabb, mint dokkolva, ahol sokkal gyakrabban hajlamos beesni a lélektani 30-as határ alá.

Az átvezetőknél némelyik textúra széle egy kissé recésre sikerült. Ezt nem tudom mire vélni, mert egyik másik karaktermodell ezzel szemben olyan szép "domború" idomokkal van lemodellezve, hogy nem igazán látom az okát. Talán túlságosan tömörítették a videókat? Úgy érzem, hogy a Switch rákfenéje a kis tárhelyű kártyák lesznek... Viszont cserébe az egész cucc fenn van a carton, nincs extra letöltögetés. A 7 gigás méret mégis arra enged következtetni, hogy az adat mennyiségének csökkentése hat ki kritikusabb pontokon a látványra. A másik gond, a nem lockolt FPS, ami a játék nyomós részében stabilan tartja magát, de egy-egy nagyobb robbanás-sorozatnál (amiből akad majd néhány a 20 órás játék során) az FPS érték hajlamos megzuhanni, majd az eget bámulva szépen felugrani. Kivételt képez a "whored mode" ahol szinte állóképpé lassulhat a meccs, pedig nagyjából 10 ellenfél rohangál csak a képernyőn. Ez a mód általában sokakat érdekel, így a rend kedvéért gondoltam megemlítem.

A játék zenei felhozatala ha nem is kiemelkedő, de tisztességesnek nevezhető. Több zenei stílus közül is választhatunk, a rádiókban felcsendülő muzsikákból pedig saját mixtape-et is összeállíthatunk a játékbeli mobilunkon, így Chopin után rögtön átugorhatunk Marilyn Manson-ra, ha úgy tartja kedvünk.

Rendben, talán még akad egy két idióta ötlet.

Oldalakat lehetne még írni a programról, kezdve a hihetetlen mértékű kusztomizációs lehetőségekről, a ruhák és kiegészítők tömkelegéről, a járművekről, az extra feladatokról, de felesleges még egyszer ezeket átrágni. Legyen elég annyi, hogy annak ellenére, hogy maga a játék fő történeti szála kissé rövid, a város pedig a mostanában megjelenő játékokhoz képest kicsinek tűnik, pont kellő időre köti le az embert. Plusz poén, hogy a co-op lehetősége megmaradt, tehát az egész játékot végigtolhatjuk egy haverral vagy haverinával osztozva az élményen. A készítők patchet ígérnek, ami a framerate dropokat és az elcsúszó hangokat orvosolja majd (tényleg, videó közben NE ugorjunk ki a home menübe, mert a hang ekkor gyönyörűen elcsúszik), továbbá feliratot is ígérnek, mivel azok jelenleg csak az átvezetők során vannak. Sajnos csúszás várható a folt érkezése kapcsán, pedig teljesen más lenne a verdikt, ha legalább egy day1 patch keretében orvosolják a fentieket.

Persze, képregény egy utcai bandáról, mi? Mi lesz a következő, egy titokban szuperhős olimpikon?! (khmmm…..Iron Lady, valaki?)

Saints Row: The Third - The Full Package nem tökéletes játék. Idejétmúlt és fénykorában sem az acélos fizika, feszes gunplay és célzás jellemezte. Kihagyott ziccer a JoyCon alapú célzás hiánya, és sok más egyszerű megoldással is találkozunk majd a programban. Ennek ellenére, mivel stílusát tekintve szerencséjére Switchen hiánypótló, ajánlható mindenkinek, aki hiányolja a sandbox autós-akciózós játékokat. Persze csak egy speciális esetben: ha a delikvens nem háborodik fel azon, ha egy Nintendo konzolra megjelent játékban egy autotune-os gégemikrofonnal beszélő, bőr alsógatyát, szájában piros labdát, hátán nyerget viselő strici által húzott riksából kell lövöldöznie.

6/10

Shifty Fox