Bud Spencer & Terence Hill - Slaps And Beans 2Teszt

A Trinity Team külön verbuválódott gárdája úgy gondolta, hogy lesz elég rajongó, akik egy videójáték-feldolgozást is rentábilis vállalkozássá tudnak tenni, és ez így is lett. Pozitív Kickstarter kampány, sikeres rajt, több konzolos port: a Slaps and Beans eljutott a szélesebb közönséghez. Emellett pedig eljutott arra a szintre, hogy folytatásért kiáltson a fejlesztők és rajongók közös halmaza. A második epizód pedig az Inin-nek köszönhetően egyszerre jött minden elérhető masinára.

Hogy mennyire jó folytatásnak a Slaps 2? Eléggé. Szinte minden tekintetben tetézik az elődöt a készítők. A tartalom, mintha minden szempontból változatosabb lenne. A látvány mindenképp gazdagodott, olykor az egész képernyős pixelgrafika úgy izeg-mozog, mint a Neo-Geo korszak legszebb pillanatai. A zenei háttér továbbra is autentikus. A gameplay pedig csomó aprósággal bővült. Szinte minden tereptárgy interaktolható, ami nagyban fokozza a Bud Spencer és Terence Hill által csúcsra járatott "az utolsó korsóból is pofon-gag lesz, miközben ízzé-porrá zúzzuk a kocsmát"-komédiát. Emellett vannak stratégiailag elhelyezett power-upok a pályákon, amivel nehéz helyzetben segíthetünk magunkon. Terence célozni is tud, ami új réteget visz a távolsági harcokba. A pályák pedig tényleg szépek, és minden átvezető egy-egy klasszikus jelenet újragondolását hozza magával, a kötelező poénok társaságában. Dester Sanyi barátunk fordította amúgy a feliratokat, tisztességes minőségben; a hazai sub-ok tovább fokozzák az itthoni rajongók szemében a Slaps and Beans 2 értékét.

Sajnos a játék mégis megbotlik, nem egyszer, nem kétszer. A játék magva, a harc, most sem túl kidolgozott. Működik, de erőtlen. Egyes animációk suták, az interakció sokszor bugos. Nincs igazán "nehézségi" rétege sem a bunyónak - leginkább a tömegen és a sebzés értékén múlik a fokozódó kihívás, nem pedig a klasszikus beat 'em up mechanikákon. Tessék összehasonlítani a legutolsó Double Dragon játékkal a Slaps and Beans játékmenetét, ég és föld a különbség a két progi mélysége közt, pedig a Sárkányok se voltak tökéletesek. Emellett sok a bug is. Bármelyik pályát kiakaszthatod, pláne az ügyességi/logikai részeknél, vagy átvezetőknél. Ha dumás jelenet alatt nyomsz pause-t, (vagy home gombot) akkor a program azonnal eltörik, mint egy vessző. Vagy az inputokat veszti el a kód. Vagy visszatesz az üres pályára bolyongani. Ilyenkor a kilépés-visszalépés segít csak. A minijátékok is suták, egyszerűen nem elég jók. Emellett legyen bármi szép is a pixelart látvány, ez a ki-be zoomolás nálam mindig elrontja a dolgokat. Nem áll össze, amikor nem következetes a pixelrács. És itt sem az. Ha kizoomol a pálya akkor hirtelen minden apró és "hi-res" lesz, ha ráközelít, akkor érződik a klasszikus Neo-Geo inspiráció. De a kettő közötti váltások mindenképp kizökkentőek.