Az első inZOI volt az első játék ami meghallotta a játékosok igényét és bár nem volt felhőtlen a start, az látszik, hogy a Sims4 már nem sokáig maradhat egyeduralkodó. A Nacon kicsit másképp fogta meg a problémát, ők hozzám hasonlóan az építészeti részt értékelték jobban, épp ezért készült el az Architect Life: A House Design Simulator.

A játék az építés és tervezés mellé egy pici történetet is ad, hiszen kezdő építészként kell egyengessünk irodánkat, miközben egyre nehezebb projektekre kérnek fel minket. A cél mindig az, hogy kiszolgáljuk a megrendelő igényeit, legyen szó a különleges kérésekről, vagy olyan egyszerű dolgokról, hogy hány szoba legyen, mennyi ablak, vagy milyen anyagot használjunk.

Az építkezés során a nem túl kézreálló irányítással először kimérjük az alapterületet, majd felosztjuk a szobákat, aztán jöhet a részletes tervezés. Fel kell osztani a szobákat, bútorokat betenni, padlót és festést kiválasztani, és nem szabad megfeledkezni a fűtésről sem. Érdekes, hogy az első házak egyikébe sem kértek olyan alapvető dolgokat, mint hűtő, vagy lámpa, de ki vagyok én, hogy ítélkezzek?

Bár ez előbbi nagyban rombolja az immerziót, a lényeg, hogy a meghatározott szempontok szerint, a büdzsén belül maradva alkossuk meg a megrendelő álomotthonát. Azonban nem szabad elszállni a bútorokkal, hiszen a kivitelezőket is ki kell fizetni, ahol nem mindegy, hogy a büdzséből mennyi maradt, hiszen pár ezer dollár dönthet arról, hogy egy kóklert vagy egy mestert kérünk fel a munkára.

Ha már megterveztünk mindent - spórolva a bútorokon - és kiválasztottuk a kivitelezőket, akkor már igen könnyű dolgunk van, egy gyorsított videó közben nézzük ahogy épül és szépül a ház, miközben néhány kisebb problémát oldunk meg. Ilyenek lehetnek például az időjárási körülmények, lebetegedő alvállalkozók, vagy valamilyen különös esemény. A lényeg, hogy ezek bekövetkezésekor az idő és a pénz közt kell választani, hiszen a víz felszárad, vagy lehet bérelni szivattyúkat, hősugárzót pénzért, cserébe hamarabb készül el a ház. A lényeg, hogy a büdzsén belül maradva időben adjuk át a házat, így fontos, hogy ítélünk meg egy-egy váratlan eseményt.

Az viszont biztos, hogy az ilyen játékoknak szerintem három - talán négy - fontos szegmenst kell lefedniük, térjünk is ki ezekre:

Grafika

Mindenekelőtt kell olyan grafika, ami bevonzza a játékost, hiszen ha nem néz ki szépen, akkor igazából bármely építészeti program előtt el lehet tölteni pár órát. Azonban a Nacon játéka a kötelezőt hozza, bár sajnos sokkal többet már nem ígér.

Krumpli PC

A második legfontosabb, hogy szinte bármilyen gépen el tudjon futni, amihez az is szükséges, hogy rendkívül jól legyen optimalizálva. Nekem ezzel a résszel akadtak problémái az építkezés nézése közben, pedig az átlagtól lényegesen erősebb vassal játszottam.

Irányítás

A játékosokat manapság 2 óra alatt kell megfogni, ami azt jelenti, hogy ha nem elég jó valamelyik alapvető elem, például az irányítás, akkor hamar visszakérik a pénzüket Steamen. Nem tudom, hogy alapvetően mit csináltam volna, de egy 30 eurós játék esetében azért elvárnám, hogy a lehető legkényelmesebb legyen az irányítás, és ne olyan darabos és átláthatatlan, ami 10 perc után feldühített, ráadásul a gombkiosztások is igen furára sikeredtek. Ilyen téren tehát az UX-szel nem voltam teljesen elégedett.

Temérdek szajré

Mindezek után pedig fontos, hogy tényleg csak a játékos fantáziája szabjon határt az elkészülő házaknak, hiszen egy építészeti játék esetben a kreativitás korlátozása egyenlő azzal, hogy a játék nem jó. Az Architect Life a határon táncolt szerintem, elengedő lehetőség van benne ahhoz, hogy lehessen jó pár órát szórakozni, azonban a hardcore Sims rajongók nevetve néznének rám, miután egy hétvége alatt már minden lehetséges kombinációt megépítettek.