Ma történt hogy megvettem életem első játékát PC-re, ami nem más mint a Crysis. Erről a játékról írok, és hogy milyen több év konzolozás után egy vérbeli PC-s játék.
Azt már most leszögezem, hogy a játékot "izomgép" híján, nem áll módomban fullon játszani (minden beállítás közepesen van).
A háztartásban két gép van, egyiket én és az anyám használjuk (ez a szarabbik), a másikat pedig a húgom (ez nem olyan szar). Amikor megláttam a Tescoban 4000 Ft-ért a Crysist, eldöntöttem hogy megveszem. Elkezdtem könyörögni a húgomnak, hogy had használhassam a gépét (erre azért volt szükség, mert ő azt hiszi hogy mi csesztük tönkre azt a nagybátyámmal, egy szerinte vírusosan telepített CS 1.6-al). Megengedte, én pedig boldogan jöttem haza életem első PC játékával.
A telepítés simán ment. Csak sajnos szembesülnöm kellett azzal, hogy a húgomnak szar a gépe. Ez abból áll, hogy állandóan újraindul. Tehát, belépek a játékba, betölti az első pályát, újraindul. Jó, újra belépek, látom hogy milyen pixeles, átállítom a felbontást, újraindul. Újra belépek, hagyom a francba a felbontást, új játékot kezdek... újra indul.
A következőnél már el se indította a játékot és újra indult, úgyhogy feltettem a polcra és elmentem X-Box-ozni. Pár órával ezelőtt azonban újra megpróbáltam és csodák csodájára beindította.
Eddig nem sokat játszottam vele, de még megvan az újdonság varázsa, mert az irányítás, meg a játékmenet is viszonylag új. Eddig ilyen stílusú FPS-ekkel ugyan is nem igazán játszottam.
Tehát a kezdeti nehézségek után eddig nem rossz, úgyhogy lehet hogy elkezdek komolyabban foglalkozni a PC-s cuccokkal.
Comedian 
Necroman Mk2 
Fabri 
p34c3 
Malleus