Ma eldöntöttem.

Megesik az emberrel, bár ebben a korban általában határozottnak kellene lenni de ezen a téren soha nem fogok felnőni, ezért vagyok játékos.

Nemrég elmentem, kipróbálni a PS3 nyújtotta lehetőségeket, mert aki igazi játékos az nem hagy ki semmilyen konzolt és csak a saját szemének hisz. A régi arcok közül is, akik váltottak, sokan nyagattak, hogy menjek át.

A PSN világa magába szívott, egyszerűbb volt, letisztultabb, mint a LIVE...nem is: másabb. Az emberfia 1-2 nap alatt át áll, bár a beszélgetés hiánya csak a más-más játékokkal játszókkal jött elő.

Egy adott multin belül ezzel nem volt probléma, csak a csatlakoztatható fülesek sokrétűsége miatt volt eltérő hangzás. Az USB cuccok csatlakoztathatósága is óriási palettát lefedett, a netezés gyerekjáték volt, vinyó csere egyszerűen, sok jó dolog, kiforott, stabil és csendes (slim) hardwer. Tetszett!

Minden komolyabb multi címet megszereztem, mivel az X cseréjéből még futotta.

Nagyon sok rendes emberrel sikerült ismeretséget kötni, rövid idő alatt 70 fős barátlista összejött.

A napok múlásával, azonban azt vettem észre, hogy rengetegen single playerbe nyomják, közben nem tudunk beszélni, a multikba sokszor nem tudtam becsatlakozni, mivel új belépő voltam ebbe a világba, senki nem lép ki a régi arcok közül, miattad, privátozni (CoD) nem lehetett magyarokkal. Csak néztem bekapcsoláskor a listát és azon gondolkodtam, hogy most mindenki a szobát melegíti vele vagy ezen netezik (gondolom utóbbi). Unatkoztam. A single nem megy, nem szeretem, társasági lény vagyok ha magam akarok lenni, kikapcsolom a gépet és olvasok vagy filmet nézek. Ha játszani akarok, akkor legyen MULTI, barátokkal, ismerősökkel! Na ez nem hiányzott a PSN-ről...hibátlan az egész csak későn kapcsolódtam, a már meglévő társaságokhoz. Sajnálom.

Az utolsó kenetet a feleségem adta a váltáshoz egy mondatával: - Mostanában keveset játszol.

Mindegy ez is megvolt, nagy élmény, ki kellett próbálni de visszatér a kutya, a régi házába. Sajnálom, hogy nincs pénz mindkettőre.