Az én műveim.

A nyúl félelme

Kinézek az üregemből mindenütt nyomorúság és halál. Kiugrok a lyukból, és már megcsap a szenny szaga. Nem értem, az emberiség miért írtja ennyire magát? Mikor az úton átugráltam egy részeg sofőr majdnem elütött. Benéztem az ablakán, az italtartóban egy üveges heinekken figyelt vissza. Érdekesnek találtam egy kissé, de meg voltam győződve, hogy csak haza viszi. Hát nem így lett. Két kanyarral odébb kisodródott. A sofőr ép bőrrel megúszta, de egy életre szóló élményt szerzett. Úgy gondoltam, hogy itt eleget láttam és ugrálhatok tovább. Pár száz méterrel később egy 13 éves fiú szaladt el előttem egy cigarettával a szájában. Ezt sem értettem annyira. Hol tart most a világ? Ami a legdurvább, hogy a felnőttek előtt tette mind ezt. Lehet, hogy velem van a baj, de ezt én nem annyira tűrném. Gondoltam ennél rosszabb már nem lehet, hát tévedtem. Még nem említettem, hogy egy kis faluba tévedtem a hosszú sétám során. Ahogy beértem megpillantottam egy helyi kis boltot. Egy fekete dzsekis férfi ment be az üzletbe az eladóval kezdett el beszélni. Míg ő elvonta a boltos figyelmét a haverja kint ellopott néhány darab újságot. Mikor a fickó végzett az újság lenyúlással a benti társa elővett egy kisebb kaliberű fegyvert a kabátja alól és az eladóra fogta. Nem akarta ő a halálát a nőnek, de mivel nem volt vissza út, meghúzta a ravaszt. A nő élettelen arcal zuhant a földre miközben a teste összehanyatlott. Ez a semmiség miatt kellett meghalni egy élő, lélegző embernek. A féri utána, még a kasszát is kirámolta. Sajnos ez a világ, már nem az, ami volt. Sosem lesz az, ami volt…

Az írásom elég borús hangvételű, ami abból fakad, hogy próbáltam összeszedni a mai világ problémáit.

Mi az álom?

Szoktatok álmodni? Én igen és imádom az álmokat. Lehet álmodni jót, rosszat, szépet és csúnyát. Vajon kinek és miért jó az álom? Erre a kérdésre nagyon sokan keresik a választ több kevesebb sikerrel. Szerintem az álom egy érzés. Nem mindig jó. Sőt a legtöbbször rossz. Most megosztok veletek egy álmomat. Több mint egy hónapja elhagyott a barátnőm. Hogy ezt a szörnyű napot ki tudjam heverni. Aznap este hamar lefeküdtem. A macskám is mellettem húzta a lóbört. Visszatérve az álmomra. Egy rétet láttam. Hatalmas fákkal és bokrokkal. Körülöttem madarak, pillangók és a macskám. Lekuporodtam egy fa alá. Valami piros ing volt rajtam. A felső zsebében találtam egy szál cigarettát és egy öngyújtót. A cigit a számba vettem és meggyújtottam. Csak ültem és ültem. Néztem a körülöttem lévő élőlényeket. A cigarettám lassan leégett. Viszont a legfontosabb hogy boldog voltam igazán boldog. Egyszer csak észrevettem hogy az ég sötétedett. A lepkék elrepültek a madarak pedig elporhadtak. Ezt szörnyű volt nézni. A macskám közelebb lépett hozzám és vonyítani kezdett. Ő is porrá hullott. Mikor a szörnyűségeknek vége lett felálltam a fa alól és úgy éreztem, hogy valamivel kevesebb lettem. Mintha valami nagyon jót téptek volna ki a szívemből. Másnap mikor felébredtem a macskám még mindig mellettem feküdt. Ettől kissé nyugodtabb lettem. Lehet hogy ezt ti hülyeségnek tartjátok, de aki tudja hogy miről beszélek az velem együtt tud érezni.

Remélem tetszett a két írásom.