Tintin Reporter: Cigars of the PharaohTeszt

Pendulóék a történelmük korai szakaszában is megvillantottak valamit, ami a csapat tettrekész, tenniakaró mivoltát igazolta. Nekem a Blacksad volt viszont talán az a pont, ahol örökre szívembe zártam a csapatot. Még úgy is imádtam a játékot, hogy kezdetekkor többet küzdöttem a bugokkal, mint a feladványokkal. A Tintin is így kezdte, de örömmel jelentem, hogy végre az 1.0.8-ra olyan állapotba került, amilyennek a kezdetekkor is szerettük volna a játékot.

A Cigars of the Pharaoh egy furcsa kalandjáték-koktél. Egyes fejezetei a Telltale-féle történetmesélésre emlékeztetnek. Folyik a sztori, beszélgetnek a karakterek, és az atmoszférateremtésre is hatalmas hangsúlyokat fektetnek. Pendulóék viszont akciódúsabbra szerették volna venni a Tintin-sztorit, így a nyomozgatás során szinte minden helyszínhez tartozik egy, vagy akár több akciójelenet is. A legegyszerűbbek a QTE-szakaszok, amelyek szintén a Telltale játékokból lehetnek ismerősek. Aztán van, hogy puzzle feladványokat kell megfejtenünk, például egy sírkamra egymás után következő feladványait. Ezek amúgy remek egyensúlyban vannak azzal a nehézséggel, amit elvárunk egy ilyen színes-szagos kalandjátéktól. Szükséges gondolkodnunk, de napokra megakasztó rejtvényekre nem kell számítanunk. Ezek mellett még menekülős, járgányos-kerülgetős, és lopakodós részek is szerepelnek a palettán. Emellett hófehér kutyusunk, Snowy [Milu] is sokszor szerepet kap. Általában labirintusokból kell vele utat keresnünk, vagy Tintint kell segíteni, de olyan is lesz majd, hogy egy macskát kell megreguláznunk. A Tintin gyakorlatilag 10 percenként változtatja a játékmenetét, ami nagyon dicséretes. Sajnálatos módon viszont nem minden foglalkozás egyenletes minőségű, többségük inkább közepes, vagy funkcionális élményt nyújt - talán a puzzle feladványok a legkiemelkedőbb részek. A változatosság viszont sokszor feledteti a középszerű mechanizmusokat.

Hosszúság tekintetében sem lehet panaszunk a játékra; a Pendulo erőforrásait valószínű nagyban lekötötte a rengeteg helyszín, amitől a Cigars of the Pharaoh tökéletesen adja vissza az "utazós kaland" élményt, amit a képregények és a Tintin-mozgóképek is kínálnak. A 10-12 óra mondjuk lehetett volna még ütősebb, ha mondjuk egy picikét még feszesebbre húzza a rendező a dolgokat.

A játék külalakja is változatos. Az összképet dicséri, hogy az Unreal motor és a remek, sokszor baromi részletes környezeti design olykor már-már CG-mese szinteket is elér. A karaktermodellek és animációk azok, amelyek kizökkentenek a mesefilmszerű látványból - sajnos ezek darabosak, és sokszor nem ütik meg a többi részlet színvonalát. Gépigény tekintetében is rendben vagyunk. A 2060-as kártyával zötyögő 5 éves notebookom is lazán streamelte 50-60 FPS között a játékot Deckre, mégpedig a legmagasabb beállítások mellett. Természetesen a Tintin-atmoszférához kell a hangulatos zene is; a készítők többnyire az 1990-es években készült rajzfilmsorozat eredeti zenéit használták az aláfestéshez, amihez nem is szükséges további kommentár.

Beszéljünk egy kicsit a bogarakról is. Az 1.0.7-as verzióval kezdtük a tesztet, amely frissítés sajnos alaposan megkavarta az addig sem túl stabil alapokat. A játék szkript bugokat produkált, a mentéseket nem kezelte jól, gyakorlatilag 20-30 perceket kellett újrajátszanom, és majdnem fel is adtam a tesztelést. Az októberi patch-re ezeket a gondokat a Pendulo javarészt rendbe is tette. A fejezetek flowjában nem találkoztam már game breaking hibával, mintha a mentési pontok is megszaporodtak volna. Emellett a játék kapott egy új Tintinologist módot, ahol a gyűjtögetnivaló tárgyakhoz extra információt kapunk. A játék készítői leírják, hogy Hergé milyen ihletek mentén alkotta meg híres karaktereit, vagy milyen valós események inspirálták a játék narrációjába szőtt helyzeteket. A bugfixek mellett még egy új lovaglós fejezetet is kapunk, karaktergalériákat nézegethetünk mini-diorámák formájában. Hatalmas problémám viszont továbbra is, hogy csak egy fekete képernyő fogad minket Steam Deck-en, úgyhogy streamingen keresztül tudtam csak a hordozható masinán játszani. Jó lenne, ha a következő frissítés hozzáadná a Dekli-kompatibilitást az összképhez. A Switch kiadvány fő problémája amúgy az FPS-mutató környékén keresendő - a játék 20-30 FPS között ingadozik Nintendón. Nem legális úton overclockolt géppel ez az érték feltúrható 30-60 közé. Kérdés, hogy jövőbeli patchekkel javul-e majd a Nintendo-változat teljsítménye, egyelőre leginkább a többi konzolra megjelent változatot, vagy a PC-s kiadást tudjuk ajánlani.