Skate CityTeszt

Az elmúlt napokban éppen ismét a Skate City előtt gubbasztva. Az oslói Agens Games projektjével először 2019 végén találkoztam az Apple Arcade kiemelt figyelmet kapó nyitócímeként, ajánlólevélnek ráadásul ott volt rajta az Alto sorozatról elhíresült Snowman csapatának logója. A szűk félórás próbakör után el is könyveltem magamban, hogy ez lényegében ugyanaz a primitív recept, csak négy keréken - unott arccal léptem tovább a kínálat következő darabjára. Akkor még nem volt oktató szegmense a játéknak, én pedig nem is sejtettem, hogy milyen meglepően rétegelt és szórakoztató rendszer lapul a tapi-input kényelmetlen szorítása között.

Szerencsére a cupertinói szerződések lejárta után érkező konzolos változat már sokkal magabiztosabban fogja a kezünk az első pár méteren. Pillanatok alatt segít elsajátítani a mostanra iOS készülékeken is elérhető kontrolleres irányítás alapjait: a bal analóggal ollie alapú trükköket csalunk elő, a jobb oldalival nollie rúgható el. A triggert időben berántva kezdődhet a manual egyensúlyozása, a bumperekkel pedig vihetünk egy kis csavart a dolgokba. Persze nem mindegy, hogy mikor és mit piszkálunk, nyomva tartjuk, vagy csak rábökünk, na meg hogy a mozdulatsort milyen pozícióból indítottuk. Az egész rendkívül intuitív és kényelmes miután kiléptünk az érintőképernyő korlátjai mögül.

A több száz kombináció gyakorlására induláskor három város stilizált másában lesz lehetőségünk. Los Angeles (USA), Oslo (Norvégia) és Barcelona (Spanyolország) önmagába visszakanyarodó végtelenített útvonala szolgaian érinti a leghíresebb gördeszkás helyeket és nevezetességeket, miközben tudatos felépítéssel, kellemes ritmusban váltja az akadályokat. Az utcákban járókelők sétálnak, a kávézókban turisták üldögélnek, madarak röppenek fel az utunkból, a hosszúra nyúló próbálkozások alatt pedig elered az eső és akár ránk is sötétedik. A dinamikus elemeknek azonban egyáltalán nincs kihatása a játékmenetre.

Pedig az Endless Mode ha akarjuk, nem csak a zavartalan suhanásról szól. Minden helyszínen harminc célt tűztek ki elénk, amit időkorlát nélkül, a saját tempónkban, fokozatosan pipálhatunk ki. Ez lehet egy különleges kombináció kivitelezése, egy trükk az adott híres területen vagy egy meghatározott mérföldkő elérése – összesen ezer méter két keréken egyensúlyozva például. Az ötletesebb darabokat a Challenge mode rejti, ahol további 21 helyi kihívást teljesíthetünk. Egy az egy elleni versenyt, rendőr elől menekülést, tűpontos trükksorozatot vagy éppen járókelő kerülgetést – amit három csillagos skáláján értékel a rendszer. Örültem volna, ha ezek egy része random eseményként feltűnik a szabad kóborlásunk alatt is, színesítve a megszokott statikus szituációkat.

Természetesen minden elért eredményért adott valuta a jutalmunk, amit a boltban költhetünk el például karakterünk és deszkánk személyre szabására. Sapkák, napszemüvegek, felsők, nadrágok, cipők maréknyi felhozatala áll rendelkezésünkre. Ezek nem licencelt darabok és legtöbbször csupán adott modellre felhúzott színvariációknak tűnnek – némileg nagyobb választék és kreativitás itt elvárható lenne. Első körben azonban úgyis inkább a speciális trükkök feloldására és a karakterünk statisztikáinak néhány lépcsős fejlesztésére érdemes elszórni a zsebünk tartalmát. Ezek érezhetően kihatással vannak a játékmenetre is, lényegesen könnyebbé téve a hosszan egymás után fűzött kombinációk kivitelezését és a kihívások szigorú követelményeit.

Amiket akár meg is örökíthetsz, hiszen a Skate City egyik fontos aspektusa a videó készítés. A felvételek pedig nem csak a közösségi felületeinken landolhatnak, de a virtuális szponzoroknak is felkínálhatjuk belőle a legjobbnak gondolt jeleneteket – naponta tízet. Utólag sajnos nem rögzíthetünk semmit, így fontos az előzetes tervezés. Kis közelítés, halszem effekt, lassítás és máris a címlapon vagyunk! A low-poly, mosott színeket használó vizualitás ilyenkor sem esik szét, hiszen alapvetően kevés részlettel dolgozik. Inkább hangulatot próbál átadni a városok hiteles és realisztikus mása helyett, de ez a stílus továbbra is remekül működik a könnyű átláthatóság miatt. Némileg finomabb animációkat viszont elbírtam volna viselni. A minimumra tekert látványhoz asszisztál a kellemesen duruzsoló eredeti lo-fi zenei anyag is, ami Peer Synth, Granbar és Buster Jenkins munkája.

Egyetlen komoly problémám van csupán a most kiguruló konzolos megjelenéssel: lehetőségeiben hónapokkal van lemaradva az Apple Arcade verzióhoz képest! Az elmúlt tíz évben közel négyszáz portolási munkát (Abzu, What Remains of Edith Finch, Donut Country) jegyző Room 8 Studio úgy tűnik számos tartalmi bővítést hagyott ki ezekből a változatokból. Hogy ez pusztán a két csapatban folyó párhuzamos fejlesztések kihívásaink köszönhető vagy az Apple exkluzivitás apró betűs része van mögötte, az egyelőre kérdéses. De nincs itt a különböző mentett állások létrehozásának lehetősége, hiányzik a tavaly szeptemberben hozzáadott teljes Miami helyszín és az ahhoz kapcsolódó kihívások, ráadásul a pár hete bemutatott Pro módot sem érhetjük el, ami pont a fent említett dinamikus elemek bevonását nyújtaná. Csak remélni tudom, hogy az elkövetkezendő hetekben ezek ingyenes frissítés formájában eljutnak a kontrollert szorongató közösséghez is.

Mert azt kell mondjam, hogy a Skate City erőlködés nélkül, lazán, stílusosan... egyszerűen csak működik. Üres perceket kitöltő könnyed kikapcsolódás mikor arra van szükséged, de az ügyességed és játéktudásod alapos próba elé állító kihívás is lehet. Azt hiszem az OlliOlli pár éve sikeresen ültette át két dimenzióba a Tony Hawk Pro Skater őrült árkád szellemiségét. Ideje volt, hogy valami a Skate széria picit lassabb és realistább megközelítését is síkba simítsa.