John Carpenter, a horror királya, ezúttal a virtuális világokba vágta bele véres fejszéjét, hogy elhozza az apokalipszist, melyet természetesen csak néhány igazi gamer vagy bot képes megállítani. Vagy nem.
Már megint egy kísérlet és balul elsült próbálkozás, amely elhozta a világvégét. Vagyis esélyesen a világvégét, hiszen 2034-ben szörnyek és zombik jelentek meg, mikor egy zseni új energiaforrásra vadászott, a köréjük húzott és a fertőzést megállítani kívánó fal pedig nem tart ki örökké. Még jó, hogy van egy négyfős zsoldoscsapat, amelynek tagjai úgy gondolják, hogy elég tökösek ahhoz, hogy megakadályozzák az apokalipszist. Az meg más kérdés, hogy már az első összecsapás során majdnem fűbe harapnak, ráadásul csak a testükre vett speciális szerkezet / ruha akadályozza meg, hogy az elkapott fertőzés miatt átalakuljanak. Hogy ilyenkor milyen opció áll rendelkezésre? Természetesen a küzdelem a végsőkig – hiszen hőseinknek igen csekély időmennyiség áll rendelkezésre, és ez lehet, hogy civilizációnkra is igaz.
Azt mondtam amúgy, hogy nem is kívántam zombikra puffogtatni? Mackó feldobta a Toxic Avengert, én meg lecsaptam rá, mert bírom a Troma együgyű figuráját, és ugyan a tavalyi filmet nem láttam, de Toxie érkező retró bunyója felkeltette az érdeklődésem. Szóval ez itt a Kész átverés. Mert mint kiderült: a Toxic Avenger a Toxic Commando volt. (Meg van Toxic Crusaders is... hogy egyem a névadó IP felelősök zúzáját... – mcmacko) Öröm az ürömben a játék címének elején szereplő név, hiszen az úriember a horrorfilmes műfaj ma még élő legnagyobb rendezőinek egyike. (Én erre, és Böjti horrorszakértelmére apelláltam, félsiker, nem? :D – mcmacko) Hát hogy lehetne akkor ellenállni a tesztnek, pláne mikor már ott a digitális kód a messenger üzenetben? Duzzogva hát, de elfogadtam, majd a játéknak neki állva nemhogy legörbült volna a szám, de néha még el is tátottam.
JOHN CARPENTERA HORROR KERESZTAPJA

bgcolor="#215C98"John Carpenterre visszatérve azért jöjjön egy kis gyorstalpaló: az 1948-ban született direktor úr olyan kis költségvetésű kultfilmekkel tört be a köztudatba, mint az 1976-os A 13-as rendőrőrs ostroma vagy a '78-as Halloween, amely nagyjából új irányt adott az akkor már létező, csak még nem realizált slasher alműfajnak, antihőse pedig azóta is a zsáner egyik legismertebb és legfontosabb alakja, aki egy új trilógiával még az elmúlt években is visszatért a mozivásznakra. De Carpenternek köszönhető a sokak szerint legjobb horrorfilm, az 1982-es A dolog, vagy a lovecraftinál is lovecraftibb, 1994-es Az őrület torkában; a zsigeri gonoszt bemutató, 1987-es A sötétség fejedelme; a klasszikus rémtörténetekből a mai napig kiváló misztikus horrort teremtő, 1980-as A köd; az 1998-as Vámpírok; a Stephen King-adaptáció Christine 1983-ból és még sok minden más.
Mellette hiába nem aktív rendező már, de zenél a mai napig, a koncerteken pedig zenekarával a klasszikus filmek felújított muzsikáját is előadja, így pl. az 1981-es Menekülés New Yorkból ikonikus dallamai is rendre felcsendülnek – tudod, ez az a film, amelynek hőse (Snake, Kurt Russell főszerepével) inspirálta a Metal Gear Solid karakterét. Szóval, ha nem lett volna elég egyértelmű, hogy kezdeti csalódásom ellenére miért mentem rá a tesztre, most már talán kapizsgálod azt is. Arról meg még nem is beszéltem, hogy a John Carpenter's Toxic Commando ráadásul jó játék.
Kooperatív szörny-mészárlásból sosem elég?

Nos, ha a Toxic Commandoról a legjobb pillanataiban a Left 4 Dead jut az eszembe, akkor biztos nem elég. Persze alapjaiban ez is csak egy újabb hentelde, amelynél 3 gépi, vagy online kapcsolat esetében élő társsal oldjuk meg a feladatokat és végzünk a nagy létszámban támadó ellenfelekkel. A floridai Saber Interactive-nak ebben már amúgy is jó kis tapasztalata van, elvégre a World War Z is kimondottan jól sikerült. Hogy itt más a kórság, amely végigsöpör az elzárt vidéken, vagy hogy mások a szörnyetegek és másfajta trutymó ömlik mindenhonnan, miközben óriási csápok / gyökerek törnek elő a földből, az már részletkérdés.
Természetesen akadnak eltérő kasztok, így valaki a támadóerőt, más pedig a védelmet vagy a gyógyítást jelenti, ehhez pedig természetesen más skillek és más aktív-passzív képesség dukál. Az tehát teljesen rajtunk áll, hogy energiagömböket akarunk-e dobálni vagy inkább az adott körön belül tartózkodó társainkat gyógyítjuk. Izgalmasabb adalék a járműhasználat, mivel sok esetben kulcsfontosságú már a választás is: a lángszórós vagy gépágyús verdákkal jó helyre állva komoly előnyhöz jutunk. De nem árt a fő küldetésszál mellett a térképek egyéb helyszíneit sem átkutatni, hiszen a lőszeren, a játék fizetőeszközén és a gyógycsomagokon felül olyan alkatrészeket is találunk, amelyek aztán fegyvereket tartalmazó ládákat nyitnak, védelmi és támadó berendezéseket indítanak be. A százával rohamozó fertőzöttek ellen meg kifejezetten jól jön az elektromos csapda vagy a mortar, amellyel a tömegeket egyből cafatokra robbantva repítjük a magasba.
A 9 misszió általában a menj ide, kapcsold be ezt, vidd el az, védd meg amazt négyes irányelvet használja, avagy hatalmas meglepetések nincsenek. Viszont nagyon jól működik az egész, a nagyobb terepek sem érződnek túl tágasnak, feleslegesen pedig nem csatangolunk, ha van egy járgány, amellyel a térképen navigálva könnyedén eljutunk A-ból B-be. Itt pedig még a Spintires: MudRunner is visszaköszön a Sabertől, mivel a dagonyában azért a verdákkal is meg-meggyűlik a bajunk. De még a MI is egész jó, persze a valódi társakat így sem pótolja, sőt a fináléhoz mindenképpen javasolt az internetes kapcsolat. Vagy egy kikezdhetetlen stratégia.
Carpenter elégedett?

Ami azonban még fontosabb, és ami miatt a Left 4 Deadet is felhoztam, az a hangulat. A John Carpenter's Toxic Commando egész jól néz ki, ráadásul az atmoszféra is kifejezetten erős. A csapatmunka szükséges, a rothadás szinte érinthető, az özönlő ellenfelek legyilkolása élvezetes. A Saber nyilván nem nyeretlen kétévesekből áll, emiatt a belső nézetes gunplay és játékmechanika terén nincs mitől tartanunk. Akad még némi testreszabás és cicoma, de ezek nem lényegesek, a játékmenet számít. Hogy Carpenter mester íróként és zeneszerzőként pontosan mennyiben / mennyire működött közre, az számomra kérdéses, bár a zenében itt-ott tényleg tetten lehet érni a stílusát, továbbá öröm felfedezni az olyan kis kikacsintásokat, mint amikor például Antonio Baybe érkezünk. Ha meg nem tudod, hogy honnan van a helységnév, akkor nyilvánvalóan elmaradásban vagy a kultfilmekkel kapcsolatban, így minimum A ködöt meg kell nézned. Az eredeti, '80-ast filmet, nem a pocsék, 2005-ös remake-et.
Persze egyébként sem árt kicsit pótolni vagy újrázni az úriembertől. Megnézni ezeket a klasszikus horror- és egyéb mozifilmeket (Nagy zűr kis Kínában, stb.), meghallgatni a zenéket. Aztán lehet a haverokkal, idegenekkel vagy gépi társakkal nekimenni a küldetéseknek. Mert ha nem is kiemelkedő, de ez egy jó kis játék, néha kifejezetten emlékezetes pillanatokkal. A stílus és a rendező kedvelőinek is ajánlott, coopban, de még akár egyedül is.
John Carpenter's Toxic Commando | Kiadó: Focus Entertainment | Fejlesztő: Saber Interactive | Platformok: PlayStation 5 (tesztelt platform), Xbox Series S/X, PC | Megjelenés: 2026. március 12. | Alapverzió ára: 14 990 Ft / 40 EUR
