We appreciate power, mondja a Grimes dala, a People Can Fly pedig okkal választotta legújabb játéka mottójának, az Outriders-ben ugyanis mi is biztosan értékelni fogjuk a kezünkbe adott erőt. A teljes kiaknázásához vezető út azonban rögös és tartogat néhány komoly buktatót.
A lengyel stúdió looter-shootere a zsáner klasszikusabb megközelítését alkalmazza, így nem a manapság népszerű szolgáltatás alapú modellre épít. Ez egyben azt is jelenti, hogy azon elemeire fektettek nagyobb hangsúlyt, amit a mérleg másik serpenyőjének képviselői kicsit háttérbe szorítottak. Az Outriders története bár nem váltja meg a világot, egy kellően jól kidolgozott sci-fi alapra épít, ami aztán a benne való előrehaladás során a végére elég szépen összeáll.
A prológus és az első fejezetek kicsit egyhangú, erőtlen felvezetése után a történet második fele érezhetően rákapcsol, elkezd érdekesebb karaktereket és eseményeket felvonultatni. Ez sajnos a játékmenetről nem mondható el, az Outriders viszonylag hamar kiteríti az összes lapját, cserébe legalább az elejétől fogva nem árul zsákbamacskát. Dacára annak, hogy a történet az idegen bolygó kolonizálásának nehézségeiről és viszontagságairól szépen formálódik a játékórák során, a tennivalónk mindig ugyanaz lesz. Hol kisebb, hol nagyobb területeken végezni a ránk törő ellenfelek hadával.
Ez így önmagában meglehetősen kevés, ezt a készítők is érezték, ezért a folyamatos harc ütőkártyájának a karakterünk speciális képességivel való zsonglőrködést szánták, ez pedig ha nem is hibátlanul, de kétségkívül működött. Az Outriders-ben a felszerelésünk és a fejlesztéseink mind-mind azt a célt szolgálják, hogy az aktuálisan használt 3 különleges képességünket minél gyakrabban és minél jobb hatékonysággal tudjuk alkalmazni.
TRÜKKÖK, KÜTYÜK, LÁNGOK
Az Outriders négy választható kasztot kínál a játékosoknak, melyek bár alapjaiban egyeznek, mégis merőben más megközelítést igényelnek. Mindegyik kaszt egyedi gyógyulási mechanizmussal rendelkezik, valamint az elérhető 8 különleges képességük is más mechanikára épít. A Trickster az időmanipulálás mestere, legtöbb mozdulata az ellenfelek lelassítására épít. A Pyromancer szó szerint a tűzzel játszik és könnyen lángokba boríthatja a környéket. A Devastator egy valóságos mozgó hegyomlás, fókuszban a minél nagyobb védelemmel. A Technomancer pedig az egyszemélyes hadsereg, köszönhetően a megannyi megidézhető lövegnek és egyéb fegyverzetnek.
Mindegyik kaszt három jelentősen eltérő ággal rendelkező képességfán keresztül erősíthető és szabható személyre, az egyes irányok között pedig kisebb-nagyobb átjárhatóság gondoskodik róla, hogy megannyi hibrid felépítést lehessen megalkotni.
Ha pedig éppen nem valamelyik földöntúli mozdulatunkat vetjük be, a különböző extra tulajdonságokkal ellátott fegyverekkel tarthatjuk kordában az életünkre törő vadakat és hadakat. A két oldalt a játék fejlesztési rendszere köti össze, a ruháinkba pakolható modok gondoskodnak róla, hogy a képességeinket a leginkább a stílusunkhoz igazíthassuk, miközben a túlélési esélyeinket is növeljük. A fegyverek terén eszközölhető változtatásoknak hála pedig akkor is a harctér urai lehetünk, amikor éppen a gyorsan visszatöltődő képességek újbóli aktiválására várunk.
Az Outriders a fejlődésünk során ugyan 8 különböző képességet ad a kezünkbe, de ezek közül csak hármat tudunk menet közben használni. Szerencsére a köztük való váltás bármikor megtehető, akár még harc közben is. Így a számunkra ideális karakter kialakítása, finomhangolása, átalakítása akár egyik percről a másikra is történhet. Hasonlóan szabadon bánhatunk a szintlépések után kapott képességpontokkal, amiket bárhol, bármikor újraoszthatunk mindenfajta extra költség vagy büntetés nélkül.
Ennél kicsit szigorúbb a felszerelésünk átalakításáért felelős rendszer. A megkötés leginkább a modolás területén érhető tetten. Azon tárgyaink esetében ugyanis, amik 1-nél több ilyen kiegészítővel rendelkeznek, csak az egyiket tudjuk lecserélni, azt viszont később bármennyiszer módosíthatjuk. Ez a szabály fegyverek és ruhák esetén is jelen van. Ez a megoldás ügyesen tartja fenn a műfajra jellemző farmolás intézményét, ugyanakkor ad annyi könnyítést, hogy hamarabb megalkothassuk a számunkra ideális leosztást. Azt azonban szem előtt kell tartanunk, hogy új modot csak egy meglévő tárgyunk bezúzásával szerezhetünk - igaz utána végtelen alkalommal használhatjuk fel az így szerzett modot -, illetve azt is, hogy a tárgyainkon lévő passzív bónuszokat (több élet, erősebb sebzés, gyorsabb képességtöltés, stb.) csak erősíteni tudjuk, változtatni nem.
Dacára annak, hogy a játék megjelenését néhány hónappal elhalasztották és előtte egy folyamatosan, a visszajelzések alapján javítgatott demó is érkezett belőle, az Outriders sem tudta megoldani, hogy hibátlanul jelenjen meg. Az első napok egyik legfájóbb pontja volt a játék titkos főellensége, a bármikor, bárhol észrevétlenül lecsapó
Internet Connection Error.De rajta kívül a mai napig előfordul, hogy nem lehet belépni a játékba, csak többszöri újraindítás után, hajlamos a legrosszabb pillanatokban összeomlani, illetve a multiplayer is elviselne még néhány kisebb-nagyobb tapaszt. Hasonlóan frusztráló tud lenni, hogy fedezékrendszer tereptárgyai közül nem mindet tudjuk átugrani, hogy karakterünk egy fűszálban is képes elakadni, illetve a néhol erőteljesen hullámzó nehézség. Utóbbira megoldást jelenthet az Outriders skálázható nehézségi beállítása, a World Tier rendszer, azzal azonban számolnunk kell, hogy ha egy küldetés adott pontján visszaveszünk az aktuális World Tierünkből, akkor ez a küldetés végén kapott jutalmak szintjére és ritkaságára is hatással lesz, függetlenül attól, ha menet közben vissza is váltunk az eredeti nehézségre.
Az Outriders nem hoz forradalmat a looter-shooterek világába, inkább csak a mások által már kitaposott úton halad tovább a saját módján. Teszi mindezt egy kerek történettel, nagy szabadságot nyújtó fejlesztési rendszerrel, a kampány és az endgame során egyaránt megtalálható skálázható nehézséggel, valamint ismételhető küldetésekkel a jobb loot érdekében. Illetve a mindezeket megfejelő, változatos képességhasználatra építő harcrendszerrel. Már csak a technikai oldalról kéne kicsit gatyába rázni a játékot, és ezen részét is jobban tudnánk élvezni. Mert az erőt már a kezünkbe adták. Azt pedig értékeljük. We appreciate power.