Kingdom Come Deliverance II - légy a magad uraTippek-trükkök

Habár gyalogszerrel felfedezni a térképeket kifejezetten hangulatos tud lenni, és órák sokaságát is el lehet tölteni így, mégis fokozottan ajánlott a történet elején a lehető leggyorsabban rákanyarodni Mutt, a kutya, és Pebbles, a ló megtalálására és megszerzésére. Lóháton lényegesen gyorsabban el lehet jutni egyik pontról a másikra, és mivel az egyes települések közti közlekedés annyira hangsúlyos része a játékmenetnek, ezért nem árt, ha ez ésszerű idő alatt történik meg. Ráadásul a hátas nagy előnye, hogy saját inventory-val rendelkezik, így málhás szamárként lehet telipakolni mind a vésztartaléknak cipelt tárgyakkal és egyebekkel, mind azokkal a portékákkal, melyek valami jómódú kereskedőnél végzik. Mutt ugyan ezen tulajdonságokkal nem rendelkezik, viszont képes szagokat és nyomokat követni, ami az ilyen jellegű mellékküldetések mennyiségét ismerve nem utolsó dolog, arról nem is beszélve, hogy a harc során is bevethető, elvonva egy-egy ellenfél figyelmét. Használatukkal a hozzájuk kapcsolódó perkek megvásárlási lehetősége is megnyílik, amely tovább erősíti pozitívumaikat. Pebbles nem a játék egyetlen lova, a történet is minimum további egy hátast biztosít, de később akár újabbakat is lehet vásárolni vagy…ellopni, akiket aztán át lehet venni saját tulajdoni státuszba egy erre szakosodott NPC segítségével.

A viselt ruházat - legyen az páncél, vagy az az alatt helyet foglaló rétegek, esetleg a szimpla polgári gúnyák - folyamatosan amortizálódik a játék során: a kardcsapások értelemszerűen rohamtempóban degradálják állapotukat, de a szimpla viselésük is elég ahhoz, hogy idővel koszosak legyenek, vagy épp büdösek. Karbantartásuk folyamatos és állandó költséggel jár, ez az anyagi teher viszont tompítható, ha nagy gyakorisággal használ az ember javítókészletet. Ezek kapacitása véges, így egy-egy komolyabb sérülés helyrehozásához többre is szükség lehet, de ez még mindig sokkal olcsóbb, mint folyamatosan egy kovácshoz, szabóhoz rohanni, akik még alkudozást követően is súlyos pénzt tudnak ugyanezért elkérni. Egy bizonyos százalék alatt szinte helyrehozhatatlanul tudnak károsodni a viselt darabok, így ezt elkerülendő mindig legyen Henrynél, vagy épp aktuális lovánál pár ilyen javítókészlet. A ruhák tisztításához a legegyszerűbb szappant beszerezni, és egy vízforrásnál használni.

Habár a Kingdom Come néhány elemére igaz, hogy amit az ember az életben nem tenne meg, azzal itt se nagyon próbálkozzon - például egy domb tetejéről leugrani, vagy nehézpáncélban kőkerítést mászni - de a lopás más kategóriába esik. A lopakodás egyáltalán nem olyan egyszerű, mint bármelyik hasonszőrű játékban, idővel viszont elkerülhetetlen, ahogy az is, hogy Henryként mindent felszedjünk, ami csak mozdítható, feltéve, ha van némi értéke. Ha nem is végig, de elég sokáig szinte folyamatos problémát fog jelenteni a pénzhiány, azonban a leölt ellenfelek (beleértve azokat is, akik a véletlenszerű események, vagy egy-egy küldetés során, akár más kardja által halnak meg) kipucolása már-már kihagyhatatlan. Idővel csak a több mint száz groschent érő dolgokat érdemes elpakolni (elsősorban a ló inventoryjába), de néha nem szabad elfelejtkezni egy-egy gazdagabb nemes, vagy magas pozíciót betöltő tanácsos ingóságainak áthelyezéséről sem…a saját zsebbe. Etikusnak nem etikus elrakni a templomban a szentmise kellékeit, de akad több olyan orgazda is, aki jó pénzt ad az ilyenekért.

Az alvás és a pihenés nem szimpla hangulati elem, hanem elkerülhetetlen a mindennapi élethez: 2-3 nap után Henry már az ájulás széléig tud jutni, így ezt elkerülendő ajánlott fáradtság esetén nyugovóra térni. Ezt nem csak a birtokolt ágyakban lehet megtenni (ilyenből mindkét térképen van legalább 1-1), de továbbiak is bérelhetők, akár hosszútávra is. Utóbbi a legkifizetődöbb, főleg a nagyobb településeken, ahol a fogadókban permanensen is ágyhoz lehet jutni. Mivel az alvás az egyik fix mentési lehetőség, az ágy mellett található láda pedig univerzális és végtelen kapacitású tárolóegységnek minősül, kizárólag előnnyel jár. Az első pár órában csillagászatinak tűnik az ezért elkért összeg, idővel azonban már nem jelent akadályt, és csak előnnyel jár.

Henry étkeztetése állandó és elkerülhetetlen probléma, de mivel annyira könnyű egy-egy fogadó, vagy akár magánszemély konyhájába besurranni és ott pár kanalas kóstolót eszközölni a tűzhelynél, hogy ez nem okoz akkora stresszt, mint kellene, de ez nem jelenti azt, hogy ajánlott lenne étel nélkül szaladgálni, elvégre a vadonban elég ritka a házikoszt. Arról nem is beszélve, hogy Muttot is etetni kell idővel. Azonban minden étel és gyógynövény romlandó, amely a megszerzésük pillanatától kezdve rohadásnak indul, egy bizonyos degradáció elérése után pedig használhatatlanná válik. Szerencsére van megoldás (a gyors elfogyasztáson kívül): szinte minden faluban található legalább egy füstölő, amellyel a romlandó ételeket (a húst, tejtermékeket egyaránt) lehet konzerválni, és napokkal elnyújtani a szavatossági idejüket, az a főzetkészítéshez használható növényeket pedig szárítórekeszeken lehet kompaktabb és életképesebb formába rakni. Ezzel akár értékük is növelhető, amely eladásukkor - például a húsok esetében a hentesnek - akár több pénzt is hozhat a konyhára, mintha nyers, kissé már leharcolt formában kérnénk érte pénzt.

A gyógynövények feltankolása fokozottan ajánlott: egyrészt, mert a mentésekhez szükséges pálinka készítéséhez is erre van szükség, másrészt a csaták előtt fokozottan ajánlott bekészíteni minimum két italt, vagy a Witcherhez hasonlóan nem utolsó stratégia egy-egy elkerülhetetlen ütközet előtt felhörpinteni őket. Az egyik leghasznosabb az Aqua Vitalis, amit kifejezetten könnyű előállítani, cserébe harc közben tompítja a bekapott sebzés mértékét; a Buck’s Blood tíz percre extrém mennyiségű extra staminát biztosít, amivel lényegesen többször lehet támadással próbálkozni; a Marigold Decoction kevés, de biztos mennyiségű HP-t ad, amely élet és halál között is döntő tényező lehet. És ahogy mindenben:

A Kingdom Come Deliverance II-ben is úgy lehet a legjobban és a legbiztosabban fejlődni (sőt, igazából csak így), ha az ember azt csinálja, amiben jobb szeretne lenni - harcol, lop, főzeteket készít, kereskedik, lovagol, vagy épp beszél. Az ezekkel töltött idő tapasztalati pontot ad, amely szintlépéshez vezet az adott kategórián belül, egy-egy jelentősebb szintlépés pedig perk ponttal jár, amellyel újabb passzív tulajdonság nyitható meg, drasztikusan megerősítve az adott kategórián belül. Minden perket ésszerű keretek között nemigen lehet megszerezni, így választás előtt ajánlott átgondolni, Henry milyen formát öltsön a játék végére, de totálisan rossz választás szerencsére azért nincs.

A második epizód küzdelmei a legkevésbé sem könnyebbek, mint az elsőé, legalábbis egy pontig. Ahogy az elődben, úgy a folytatásban is fontos megszerezni egy alapfokú képzettséget, ami után drasztikusan nőnek a túlélési esélyek az új mozdulatoknak hála. Ezt ezúttal két gyakorlati harci tréning képviseli (Combat Training I & II mellékküldetések), amit már az első térképen, a lehető leggyorsabban ajánlott megszerezni, e nélkül ugyanis akár egyetlen útonálló legyilkolása is kategóriákkal nehezebb lesz, mint kellene, a nagyobb banditatáborokról már nem is beszélve. Ezen gyakorlatok kihívása magas, így elsőre nem is biztos, hogy sikerülni fog, és nem is ajánlott túl sok pénzt elszórni a képzésekre, sokkal jobb, ha inkább a tapasztalatot gyakorlati harcokkal szedi össze az ember, az elején kínkeservesen, több tíz óra után viszont a folyamatos sikerélménytől megrészegülve.