Hunter x Hunter: Nen ImpactTeszt

Na és akkor itt jön az, hogy lehet itt kívánni dolgokat, de mi van akkor, ha a játéknak minden eleme úgy születik meg, hogy hát az ideálistól csöppet távolabb áll?

Kezdjük az egyértelművel: a gameplay. Nos, egy 3v3 játékhoz képest nagyon kevés, arcpirítóan kevés a karakterek száma, ami választható. Ez mindenképpen a változatosság rovására menne idővel, még ha minden eleme a játéknak rendben is lenne. De nincs.

Az irányítással folytatnám, engedelmetekkel. Arcade stick-tulajként nem gondoltam volna, hogy bármi meglepetésként ér, aztán jött az input világa. Nincsenek negyedkörök, félkörök, shorykuen-mozdulatok. Nincs ilyesmi: és mindez nem is opcionális, ki-be kapcsolható leegyszerűsített irányítás vagy bármi hasonló. De nem ám! Ehelyett mi van? Nos, dupla gombok, meg lenyomott gomb mellé lenyomott más gombok. Eredmény: lehet újratanulni mindent a nulláról, a papíron “egyszerűbb” irányítás jegyében. Ráadásul sikerült mindezt úgy megcsinálni, hogy tényleg hihetetlenül kellemetlen és zavaró legyen az irányítás az arcade sticken - de kontrolleren sem sokkal jobb a helyzet. Miért?

És ha már a miérteknél tartunk: jöhet a netkód, a második legfontosabb dolog (talán a legfontosabb, mondanák sokan - és igazuk lenne). Kevesen játsszák a játékot a megjelenés után pécén, és…. nincs crossplay. A netkód? Papíron 80ms delayes meccsekből találtam párat, a játszhatatlan az enyhe kifejezés. Ezzel a késlekedéssel még lehetne főzni. Itt azonban olyan jeleneteket láttam, amiktől örülök, ha nem triggerelődik be valami ezeréves epilepszia-gén, hihetetlen. Ehhez képest a Mortal Kombat 9 ősi netkódja egy felüdülés. Ami azért sokat elmond a játék netkódjáról, nem? De….sajnos de.

Jó, jó, akkor marad a teljesárú játék másik nagy fícsöre, a sztorimód. Hát. Csendes átvezető jelenetek, fejezetekre bontott arénaharcok CPU ellen, a történetet roppant mód becsomagolva: ez a HxH egyjátékos módja. Egy fokkal jobb, mint az arcade mód, és nem bohóckodnak ilyen SF6-szerű “bejárjuk a világot aztán küldetéseket oldunk meg beszélgetünk NPC-kkel” módszerrel, amit én személy szerint még tudok is értékelni. De elnézést, azt gondoltam, hogy ha már ilyen áldozatokat hoz a játék a roszter és a látvány terén, akkor legalább a mag (a netkód, a crossplay, a gameplay maga) tökéletes lesz. Hát…. így viszont akar a franc cpu ellen bohóckodni.

Keserű a szájízem, mert tényleg jó lett volna egy jó Hunter X Hunter játék. Ez azonban fanfictionnek is kevés: már jönnek majd hozzá a DLC karakterek (Pitouh fog jönni, gondolom más hangyákkal együtt majd), de mire felépülne egy értelmes roszter, addigra a játék szó szerint halott lesz, és senki nem fogja játszani. Jobb lett volna ezeket a grafikákat valami VS játékra felhasználni, ahol mondjuk más animék karakterei is szerepeltek volna, és így lett volna büdzsé a normális grafikához, netkódhoz, és nagyobb közönséget is elért volna. És mielőtt elfelejtem: a grafika nagyjából egy becsületes középkategóriás PS3 játék szintje. Ezt mindenki árazza be magának, 2025-ben.

Mert a nap végén: ha a Hunter X Hunter fanja valaki, akkor akár újra is nézheti az animét. Verekedős játékokból meg hát “sajnos” épp van elég a piacon, ami jobb ennél. Még a kiszámíthatatlanul patchelt, félig-meddig otthagyott DB FighterZ is megeszi ezt könnyedén reggelire, de sokszorosan. Igen, ennyi év távlatából is. Szóval azt a modellt itt nem sikerült megismételni - és mindezt teljes árú játékként. Ha én ezért pénzt adtam volna, akkor isten bizony a két órás időkereten belül refundoltam volna, ami döbbenet annak fényében, hogy az animét tényleg szeretem.