Genesis Helium 300BT - RGB hangfalakTesztHW

Például nincs értelme magasabb felbontású szenzorokat alkalmazni, mint amire az ember érzékszervei be vannak állva, és persze alacsonyabb árszintre sem lehet a középkategóriát, vagy a high-endet lehozni. Igaz ez az egerekre, billentyűzetekre, meg a mindeféle más kiegészítőkre is. Persze az innováció és a magas színvonal alacsonyabb árszegmensbe való leszivárgása valahol azért működik, de ez lassú, sokszor évtizedekig elnyúló folyamat, így rövid távon marad a külalak, és az ezzel kapcsolatos trendek meglovagolása. Ebben a szellemiségben kapott kvadrupla RGB LEDkört a Genesis Helium 300BT hangfala is. Gondolhatjátok, hogy harmincezer forintért nem az über hangminőség lesz az, ami egy hangperifériát jellemezni fog.

A 300BT amúgy nem egy rossz hangfal, sem specifikációit, sem hangminőségét tekintve. A fadobozba megfelelő mennyiségű alapfunkciót zsúfoltak a márka mérnökei. Jelen van az alapnak számító aktív hangerő és basszus szabályzó, emellé bejön a képbe a külső hangforrás csatlakoztatásának lehetősége, valamint a Bluetooth alapú wireless kapcsolat. Így, ha sokallod a kábeleket, a gépedet vagy mobilodat akár kékfoggal is rákötheted a párra, nem fogsz különösebb különbséget hallani. Specifikus Hi-Res Audio szabványokat vezetékkel és anélkül sem támogat a hangfal, de nem is erre lett kitalálva. Hanem játékra, casual zenehallgatásra, adott esetben gépes filmnézésre.

Játékra és filmre működik talán legjobban a hangfalpár. Nem fogsz óriási házimozi élményt kapni tőle, de nem is arra van megalkotva. Helyette kapsz egy kellemes dinamikával rendelkező, térben kicsit zárt (szemből érdemes hallgatni a dobozokat), hangképben kellően jó szeparációval és sztereó elválasztással bíró párost. Tisztázzuk: mélynyomó nélkül nem kapunk mellkast verő mélyeket, és a csivitelő nyíltsága sem túl kiemelkedő. Mégis, a Helium 300BT középre egyensúlyozott hangja kellően hatásos, ha mondjuk unjuk a headsetet mindig a fejünkön tartani, meg különben is szeretjük a játékok-filmek hangját kifelé is megszólaltatni.

Zene terén nem könnyű a hangfalpáron kiigazodni. Alapvetően doboz-jellegű az első benyomás, de nem is vártam többet ebben az árkategóriában. Harman Kardon Soundsticks III-hoz van hozzászokva a fülem, azt használom az irodámban, ehhez képest nyilván csúnyán elhasalunk a Heliummal. Viszont az első élmények után hagytam hozzászokni a fülemet a Genesis hangfalához, és elkezdtem az általam használt hangszeres zenei spektrumot szépen lassan végiglapozni. A hangfal egész jól szeparálja a megszólaló hangszereket és meghálálja a nagyobb dinamikatartományú zenéket. A veszteségmentes Rush - Signals HQ vinil-ripet szépen elém terítette DAC nélkül is, beépített hangkártyáról, de a friss, Spotify-ról streamelt Offspringben is kiemelt egy-két jóféle, háttérben meghúzódó témát. A fő bajom amúgy pont ennél a lemeznél jött elő. A Bob Rock által producerelt album dinamikatartománya borzasztó, a cinek és az egész master agyonkompresszált hatást kelt - ezt a horzsoló élményt pedig sajnos a Helium 300BT tovább erősíti.

Felépítésre és küllemre elégedett voltam a készülékkel - elvégre ez a fő vonzereje. A logikus és esztétikus csomagolás kibontása után egy kellemes megjelenésű hangfal tárult elém. Oké, a karbonfólia bevonat kicsit parasztvakítós egy asztali hangfalon, de hát ezt egy RGB funkcionalitás mellett hülyeség lenne a készítők fejéhez vágni. A ledgyűrűk teszik a dolgukat, sötétben nem verik ki az ember szemét – a fényt a homályosan áttetsző műanyag tokozóanyag szórja, így kifejezetten kellemes ránézni a világítása.

A jobb oldali hangfalban található az aktív panel - a kivezetések gombjai és potméterei kicsit darabosnak tűntek elsőre, de egy hét használat után vagy lágyult a játékuk, vagy megszoktam a jellegüket. Sajnos a kábelezés mennyisége sok, ha mindent beköt az ember, akkor itt is elragad minket a liándzsungel - ezt nem segíti az oldalra kivezetékezés elve sem. Az ARGB alaplapi vezérlés még egy kábelt igényel (ami amúgy támogatja a Polychrome RGB, Mystic Light Sync, RGB Fusion és az AuraSync szisztémákat), ezzel azonban nem játszottam, hagytam a saját beépített szivárvány funkcióban játszani a ledeket. (Több világítás között is válthatunk, nekem a körbe-körbe futó színkép tetszett a legjobban.) A kütyü-hangfal hibrid amúgy 2x12W teljesítménnyel tud hangoskodni, támogatja a BT5.0 szabványt, az átvitele 100-20.000 Hz között tanyázik. (A 100 Hz a basszus korlátait is jól jellemzi.) A BT hatótáv kb. olyan, mint amit egy headset vagy egy earpod tud - két szobával odébb is képes működni, de megbízható kapcsolathoz azért lehet érdemes közelebb vinni a forrást. A prezentált hangerő mértékét nem tudom igazán jól megbecsülni – nyilván hangosabb jóval, mint egy laptop, de a felső harmadban már némi torzítást véltem felfedezni. (Ez függhet a szobától, a körülötted lévő tértől is…) Nem ez lesz a céges vacsorát vagy a sulibulit behangosító eszköz, de magán használatra bőven elég a benne levő kakaó.

80 Euró körüli ára körülbelül jól belövi, hogy mit tudhat a Genesis Helium 300BT. Fő vonzereje a kinézete, ami az RGB mániás játékosok asztalát, vagy kiskamaszok házibuliját büszkén díszítheti. Ha komolyabb hangminőségre vágyik az ember, úgyis magasabb árkategóriából választ. Ennyiért viszont reális a tudása, és kategóriájában valóban vonzó a külseje. Amennyiben ez fontos szempont számodra, úgy mindenképp vedd számításba, amikor hangfalat keresel a PC-d mellé. A Helium 300BT nem egy profi audio cucc, hanem egy fogyasztói igények mentén létrejött profi konzumtermék. Nem bántam a vele való ismerkedést, és jó darabig el is leszek vele, amíg vissza nem térek a home office-ból az irodába a benn porosodó, jó öreg Soundstickjeimhez…