Január utolsó óráiban robbant a hír, miszerint a Sony 3,6 milliárd dollárért felvásárolta a Bungie csapatát, ami sokakat meglepett. Nem is feltétlenül az, hogy a Sony ilyesfajta bejelentést tett, hiszen a Microsoft már az év első heteiben bejelentkezett az Év Megatonja díjra az Activision Blizzard megszerzésével. Sokkal inkább amiatt, mert:

• a Bungie lényegében a Sony Interactive Entertainment egyik önálló leányvállalataként fog működni;
• a Destiny 2 továbbra is marad multiplatform;
• és a stúdió jövőbeni fejlesztései sem lesznek PlayStation-exkluzívak.

Elsőre tehát egyáltalán nem egyértelmű, hogy miért is érte meg a feleknek ez az üzlet. Ha azonban kicsit alaposabban is megnézzük, hogy „ki mit tesz a közösbe”, akkor rögtön érthetővé válik, hogy mi a hosszú távú elképzelés az együttműködés mögött.

Miért jár jól a Sony?

Első lépésként érdemes tisztázni a címben is szereplő feltételezést, ami jópofa narratíva ugyan, csak éppen semmiféle valóságalapja nincs.

Már puszta volumenben (legyen az a kifizetett összeg, a megszerzett szellemi tulajdon értéke vagy az alkalmazottak száma) is óriási a különbség a kettő között, így válaszreakciónak ez igen csekély erejű, ráadásul nyilvánvalóan nem két hét lezongorázni egy ilyesfajta akvizíciót. Ráadásul elég, ha pár évre visszamenőleg megnézzük, milyen irányokba is szimatolt mostanság a Sony, és máris megértjük, hogy miért jöhetett létre ez az üzlet.

Az előző üzleti évben a PlayStation Store bevételeinek több mint egynegyede a free-to-play játékokból folyt be, ráadásul ez egy olyan szelete a tortának, ami évről évre fokozatosan növekszik. Az igazi nagyágyúk ilyen tekintetben persze az olyan címek, mint a Fortnite, a Genshin Impact vagy a Call of Duty: Warzone, ám egy ideje a Bungie és a Destiny 2 is átváltott erre a modellre, ami miatt mondhatjuk, hogy most már ilyen szempontból is komoly tapasztalatai vannak a (multiplayerben egyébként mindig is erősnek számító) stúdiónak. Ez pedig olyasvalami, amire a Sony-nak láthatóan óriási szüksége van: 2020-ban például a Warframe és az azt fejlesztő Digital Extremes mögött álló Leyou-t környékezték meg, amely végül egy másik óriás, a Tencent tulajdonába került. Nem adták azonban fel, a Bungie személyében pedig végül egy olyan partnert sikerült bekebelezni, akik nemcsak, hogy tapasztaltak ezen a területen, de már évek óta jó viszonyt is ápolnak velük.

A Sony Interactive Entertainment elnöke, Jim Ryan úgy fogalmazott, hogy ez az üzlet olyan, mintha két tökéletesen illeszkedő puzzle darabka állt volna össze. A kijelentés pedig aligha túlzó: a PlayStation Studios mostanra olyan single player portfóliót tudhat magáénak, amivel majdhogynem lehetetlen versenyezni. Vannak azonban még tátongó lyukak, a multiplayer (különösen a free-to-play) és az FPS műfaj pedig mindenképpen ilyenek. A Bungie felvásárlásával ugyanakkor rögtön két legyet ütnek egy csapásra: egyrészt olyan technológiai és játékdizájn know-how-ra tesznek szert, amiből akár a többi belsős stúdió is építkezhet, másrészt pedig a belső nézetű shooter zsáner egyik élenjáró csapatával dolgozhatnak, miután a mindig is döcögősen haladó Killzone-projekt (a Resistance-ről nem is beszélve) végleg elhasalt. És akkor a nyilvánvalót még nem is érintettük: részesülhetnek egy sikeres hosszan futó játék (nevezetesen a Destiny 2) bevételeiből is – de erre alighanem mindenki rájött magától is, úgyhogy erre kár is több szót pazarolni.

Miért jár jól a Bungie?

Ha már az előbb szóba került a technológiamegosztás, akkor természetesen a másik oldalról is érdemes ezt megvizsgálni. Márpedig nyugodtan mondhatjuk, hogy a PlayStation Studios háza táján ez természetes folyamat – ennek is köszönhető, hogy folyamatosan ennyire magas színvonalon mozognak a PS-exkluzívok tech szempontból. Van azonban itt valami más is, ami egyáltalán nem nyilvánvaló, de mégis kimondott: a stúdió szeretne kitörni a videójáték-iparból.

A Bungie több szeretne lenni, mint egyszerű játékfejlesztő: ők a komplett szórakoztatóiparban gondolkodnak, az általuk megalkotott IP-kkel más médiumokban is szeretnének megjelenni, a Sony pedig erre is ideális partner. Egyrészt van mögöttük egy gigantikus filmgyártó vállalat, másrészt néhány éve létrejött a PlayStation Productions, ami kifejezetten a videójátékos adaptációkra fókuszál, biztosítva a kreatív kontrollt az eredeti alkotóknak – ennek a kezdeményezésnek lesznek az első fecskéi az Uncharted mozifilm és a The Last of Us tévésorozat. Egy korábbi Bungie-széria, a Halo szintén hasonló sorsra jut (értsd: sorozat készül belőle) néhány hónapon belül, és a Destiny esetében sem állíthatjuk azt, hogy buta gondolat lenne egy élőszereplős feldolgozásról álmodozni.

És miért járunk jól mi?

Egy szó mint száz: a PlayStation x Bungie egyesülés jelentősen túlmutat az általában megszokott „vettünk pár új exkluzívot” üzleten, ez pedig nemcsak azért jó hír nekünk, játékosoknak, mert ezúttal kivételesen senki sem érzi úgy, hogy mostantól kimarad valamiből, hanem azért is, mert ebből az együttműködésből tényleg teljesen új élmények sülhetnek ki. A Bungie háza táján több új IP is készül jelenleg, melyek közül legalább az egyik még 2025 előtt meg fog jelenni a tervek szerint, a Sony hátszelével megtámogatva pedig még bátrabban gondolkodhatnak nagyban az amerikai stúdiónál. Ami pedig a konzolgyártót illeti: teljesen egyértelmű törekvések vannak arra, hogy minél több játékost érjenek el – elég csak a sorban érkező PC-s átiratokra gondolni. Egy vadonatúj, nagyszabású, komoly szakértelemmel és gigantikus büdzsével megvalósított free-to-play alkotás pedig tökéletesen beleillene ebbe a képbe.

Viccelődhetünk tehát azzal, hogy pár héttel azután, hogy a Microsoft megvette a PlayStation egykori kabaláját, a Sony felvásárolta azt a stúdiót, aki az Xbox első számú hősét alkotta meg. Valójában azonban olyan tervek szövődnek a háttérben, amik abszolút túlmutatnak a hagyományos konzolháborún.