Diablo II: Resurrected – Reign of the WarlockTeszt

A sorozat 30. szülinapján a Blizzard ráeresztette a warlockot a szériára. Egy Diablo 4 vagy Immortal esetében ez nem különösebben nagy meglepetés, még akkor sem, ha a boszorkánymesterség nem éppen a legikonikusabb szakirány ebben az univerzumban. Az már annál inkább, hogy a 26 éve megjelent, majd szűk 5 éve remasterelt Diablo 2 is megkapta a magáét, méghozzá a bejelentés napján.

A semmiből jött DLC-t veterán D2 játékosként nagy lelkesedéssel fogadtam. Nagyobb, és alapanyagokat rendszerező láda? Régi nedves álom. Loot filter? Legfőbb ideje volt! Felrázott end-game? Szuper! Új tárgyak és rúnaszavak? Ide velük! Na de a lényeg mégiscsak az új kaszt, amire a kiegészítő óta, vagyis 25 éve nem volt példa. Le is ereszkedett (a warlockot is vizuálisan tematizáló) lila köd az agyamra, amit aztán gyorsan elfújt az árcédula látványa. De erről később.

Az új kaszt megjelenése már csak azért is nagy dolog, mert az évtizedek alatt a játék vitathatatlanul kult státuszba került, amit szerencsére a korszerűsített Resurrected sem rombolt le, sőt. Azonban egy dolog technikailag felújítani, és megint egy másik a kényes egyensúlyt fenyegető, új elemeket beemelni a struktúrába. A végeredmény azonban ördögien szórakoztatóra sikerült, és hogy miért, arra most indokolatlanul hosszasan térnék ki. Előtte azonban egy kis történelem.

A boszorkánymesterek krédoja, hogy a cél szentesíti az eszközt. Démonokat, és azok dimenzióját pusztán akaraterővel (a lélekkövek technológiája nélkül) megzabolázva küzdenek a gonosz ellen. Sárkány ellen sárkányfű. Kissé arrogáns attitűd, tekintve, hogy az ősi Vizjerei klán pont ebbe bukott bele, de szemlátomást különbnek érzik magukat. A Prime Evil tesók és a Worldstone pusztulásából felszabaduló (megkérdőjelezhető tisztaságú) energiát szégyentelenül szívják magukba, hogy azt átalakítva valami hasznosra fordítsák. Tehát a Diablo II által felölelt időszak a warlockok korai stádiumát örökíti meg (a Diablo 4 pedig majd a csúcsát). A kitérőnek pedig azért éreztem szükségét, mert a Diablo 2-nek sosem volt erőssége a kasztok eredettörténetének kibontása, és ez a Reign of the Warlock esetében sincs másképp… leszámítva egy-két epés megjegyzést az új hősünk szájából.

De legyünk őszinték, elsősorban nem ezért vagyunk itt. A nagy kérdés az, hogy milyen játszani vele, aminek motorja pedig a képességek. A három kategória első tagja a Chaos, ami a klasszikus varázsló skilleket tartalmazza. Ebből három darab tűzalapú, mind nagy területet lefedő, melyek nevei ismerősek lehetnek az igazán harcedzett Diablo játékosok számára: Ring of Fire, Flame Wave, Apocalypse. Dereng valami? Bizony, ezek szóról-szóra megegyeznek Diablo 1-es skillekkel. Nosztalgikus, egész képernyős (és működő) varázslatok a tűz szerelmeseinek. Azonban ennél is izgalmasabb lehet a maradék három démoni ihletésű támadó varázslat, melyek az eddig szinte teljesen elhanyagolt magic kategóriában sebeznek. A Miasma Bolt egy klasszikus, spamelhető alaptámadás, meglepően nagy sebzés és DoT potenciállal. A Miasma Chain a kiteolás, vagyis a szörnyek taktikusan terelt tömegeinek kivégzésére szolgál. A kezdőpont lehet akár a földre, vagy célszemélyre rögzített, a végpontja pedig mindig a karakteren nyugszik. A kulcs a jó pozicionálás, azonban az elhelyezése néha problémás tud lenni, ugyanis tereptárgyakban, szörnyekben elakad, teleportálás után pedig eltűnik. Nem minden szituációban a legkényelmesebb, vagy épp legjobb megoldás, de némi gyakorlattal, tágabb tereken páratlan eszköz. Az Abyss az igazi fire and forget darab, ami nem csak látványra és sebzésre remek, de CC-t is biztosít azzal, hogy a célpontokat összerántja. Mindhárom képesség hatáskörét és időtartamát pedig egy passzív képességgel (Enchaned Entropy) lehet növelni. Nem elhanyagolható, hogy ez a mágiaiskola a magic sebzéstípus végett hellen is alig ütközik érdemi immunitásba. Sigil alkategóriában van még három skill, melyek lényegében földre rajzolt átkok. A Lethargy (főként) bossok lelassítására kiválóan alkalmas darab, a Death a warlock saját kis corpse explosionje némi grátisszal, a Rancor pedig bár mókás, de kevésbé hasznos felfestés, aminek körein belül a szörnyek egymásnak esnek. És ha már itt járunk: a Rancor gyakorlatilag az egyetlen Chaos képesség, aminek létjogosultsága end-game szinten megkérdőjelezhető. Ami egy nagyon jó arány az összes többi kaszthoz képest.

Az Eldritch a közelharcos mágus furcsa, de örökzöld hibridjének szentelt képesség kategória. A warlock ugyanis alapból képes bármilyen (akár batár, kétkezes) fegyvert egy kézben levitálni, ráadásul alacsonyabb követelményekkel, mint a többiek. A Chaoshoz hasonló mélységekbe nem mennék, de annyit érdemes tudni, hogy bár elsőre a leggyengébb aspektusnak tűnik, a megfelelő felszereléssel épp az ellenkezője. Nulláról indulva nem javasolt, igazi úri mulatság, ha a caster élet már túl könnyű és unalmas, egy okosan felhalmozott melee szettóval nevetségesen nagy pusztításra képes. Minden olyan fegyver, ami ütésre mindenféle varázslatot vagy debuffot képes előidézni, a warlock kezében hatványozottan halálos lesz, ami remekül fel tud értékelni számos, akár középszerű unique vagy set dropot. Legyen azonban bármilyen fókuszú a karakterünk, a 18. szinten megszerezhető Blade Warp képessége mindenkinek kötelező. Minden valamire való Diablo 2 játékos tudja, hogy a teleportálás az egyik leguniverzálisabb és -értékesebb skill, idézőként pláne (bár erre a warlocknak van saját megoldása is). Igaz, hogy egy kompromisszumos darab (ami fair), ugyanis nem azonnali, és néhány tereptárgyban, meg falakban elakad, de még így is elengedhetetlen.

Na de mit ér egy warlock idézés nélkül? A Demon fül alatt tanyáznak a kasztot definiáló démoni machinációk. Adódik a kérdés, hogy mégis mennyiben különbözik egy erre szakosodott nekromantától, vagy épp druidától? A válasz szerencsére az, hogy sokban. Nagy vonalakban a koncepció az, hogy minőség a mennyiség felett. A három megidézhető démon mindegyike aktívan és passzívan is támogat egy-egy játékstílust. A goatman az Eldritchet, a Tainted a tüzes Chaost, a Defiler a magic Chaost. Számuk erősen limitált, feláldozásukkal (Consume) viszont percekig érvényes, rendkívül erős buffokat lehet szerezni. Ami már csak azért is teljesen életképes módszer, mert az ágazat utolsó tagja, a 30. szinten elérhető Bind Demon mindannyiukat übereli. Ez utóbbival ugyanis képesek vagyunk (act végi bossokat leszámítva) bármilyen (!) démont betörni. A nekro Revive-jával ellentétben azonban nem csak simán feltámasztjuk, hanem drasztikusan fel is erősítjük. Ha ez nem lenne elég, pl. Hephasto becsicskításával mindenféle aurákhoz is jutunk, ami a paladin kivételével egy baromi nehezen (értsd: drága rúnaszavakkal) kivitelezhető mutatvány. Már akár pár pont befektetésével elképesztően tankoló ÉS sebző segédhez tudunk jutni, akit Death Markkal bárhová teleportálhatunk ÉS erősíthetünk, Engorge-dzsal gyógyíthatunk, Blood Boillal pedig mobil corpse explosion forrásként használhatunk. OP. Druida fanként nehéz ezt kimondani, de be kell látnni: a warlock jelenleg a legjobban használható idéző kaszt.

Igazából szinte az összes skilljéről elmondható, hogy jól átgondolt. Látszik, hogy end-gamet szem előtt tartva találták ki őket, és az alacsonyabb szintűeket sem hagyták az út szélén. Messze a legjobb arányban maradnak életképesek a legvégső kihívásokra is. Hiába, a fejlesztőknek volt idejük agyalni rajta, de ezzel azt is elérték, hogy a warlock a legfelső polcra kerüljön a sorceress mellé. Az erő azonban egy dolog, ennél sokkal fontosabb, hogy egy alapvetően minmaxolásra kihegyezett ARPG most kapott egy olyan kasztot, ami potenciálisan jóval több képességgel zsonglőrködhet. A buildek többsége magas APM jellegű, vagyis akciódúsak és változatosak. És ez egy jó dolog, még ha az egyensúlyt fel is borítja némiképp.

A felvezetőben és a trailerben is felsorolt új, Quality of Life fejlesztések magukért beszélnek, már csak terjedelmi okok miatt sem értekeznék róluk hosszasan. Mind régóta várt újítások, technikai értelemben nincs is nagy gond velük. A loot filter beállítása mondjuk kicsit szöszölős feladat, de már most találni a neten jól működő darabokat, amiket importálni lehet. A terror zónákat megfűszerező Herald rendszer nem tökéletes, néha lukra lehet futni vele, de minden bizonnyal javítani fogják, és egyértelműen jobb, mint a régi terror zónák működése. A Colossal Ancients kihívás papíron jól hangzik, elérni azonban a teszt idejére nem tudtam, mert rengeteg grindolást igényel (legalábbis egyedül). A 12 új unique tárgy mindegyike a játék végére lett szabva, ami bölcs döntés, hiszen a drop rendszer továbbra is elég fukar (de így szeretjük). Furcsa, de néhány hibát is kaptunk az új fejezettel: a v-sync alkalmi, de zavaró mikro akadásokat képes okozni (legalábbis nálam, de kétlem, hogy egyedi eset lennék), a tárgyakból szerzett skillek hotkey beállításait pedig rendre eldobja. És még pár apróság.

Tartalmilag azonban elég nehéz belekötni a DLC-be, ugyanis a Reign of the Warlock egy tökéletes kiegészítő... lehetett volna. A mögötte megbújó üzletpolitika azonban hagy egyfajta keserű utóízt. Kezdve az árral, ami kissé borsos. Értem, hogy újfent minden gatyafék nélkül drágul, és talán a világnak is mindjárt vége, de jelenleg ugyanennyiért (legalábbis PC-n) lehet kapni teljes értékű, akár AAA játékokat is leértékelve. A célközönség többsége ráadásul az életkori sajátosságok sűrűjében méretes backlogot hozott össze mára, így külön merész húzás volt. De valószínűleg rossz a percepcióm, és a Blizzardnál ezt dobta ki a matek. Az biztos, hogy megjelenésével Steamen több lett a Diablo 2, mint a Diablo 4 játékos, ami beszédes. Ez persze még nem tragédia, ki lehet várni egy reálisabb árat. De ehhez jön még a tény, hogy fent taglalt új tartalmakból semmit nem kaptak meg azok, akik (egyelőre) nem fizettek. Néhány fícsör esetében még csak-csak elképzelhető technikai akadály, de pl. egy loot filter, vagy nagyobb láda hiányára (ha laikusként is, de) nem igazán látok érdemi magyarázatot.

Nem lenne fair azonban kizárólag a negatívumokkal zárni. Fekete öves Diablo 2 játékosként remekül szórakoztam, a Reign of the Warlock új életet lehelt egy klasszikusba. Az új kaszt, és igazából minden plusz, amit kínál, alaposan átgondolt, érződik rajta a tapasztalat és a szeretet egyaránt, vagyis lelketlen pénzlehúzásnak még a kritikák fényében sem lenne korrekt nevezni. A boszorkánymesterrel csak úgy elröppent a hell végéig vezető út, és ezzel még messze nincs vége annak, amit nyújtani tud. Tudott volna az őt halhatatlanná tévő közösséggel nagyvonalúbban szülinapozni? Biztosan. De fog-e bárki is csalódni a DLC-ben, ha előbb vagy utóbb megvásárolja? Erősen kétlem.

PLATFORM: PC (tesztelt), PlayStation 5, Nintendo Switch, Xbox One, Xbox Series | KIADÓ: Blizzard | FEJLESZTŐ: Blizzard MEGJELENÉS: 2026. február 13. | ÁR: 25 / 40 EUR