Resident Evil 5: Desperate EscapeDLC

A Resident Evil 5 első bónusz epizódja, a Lost in Nightmares letölthető tartalomként is az idei év egyik legnagyobb meglepetése volt, a két hete debütált DLC ugyanis visszahozott egy kicsit abból, ami a sorozat modernizálása során nagyrészt odaveszett: a klasszikus túlélő-horror hangulatból. Ezek után vélhetően a korábbinál nagyobb várakozás előzte meg a második kiegészítő, a Desperate Escape érkezését - még annak ellenére is, hogy már a témaválasztás alapján is egyértelműnek látszott, hogy ezúttal valami merőben másra kell számítanunk.

Ez így is lett: a Desperate Escape valóban tökéletes ellentéte a Lost in Nightmaresnek - míg utóbbi egy egy órás menet volt a nosztalgia hullámvasútján, addig az új DLC színtiszta Resident Evil 5, méghozzá annak is a határozottan akciódús orcája. Ezen persze nem hiszem, hogy bárki is meglepődne, hiszen a letölthető tartalom ezúttal is egy történetbeli "lyukat" foltoz be, egészen konkrétan Jill Valentine és Josh Stone menekülését, így személyes élményeken keresztül tapasztalhatjuk meg, hogy mi is történt a két karakterrel azelőtt, hogy helikopterháton kihúztak bennünket - bármint Christ és Shevát - a csávából.

Röviden: legyilkoltak sok tucat Majinit. Ez persze sarkítás, de jól leírja, hogy mit is kínál a Desperate Escape, a kiegészítőben ugyanis egy másodperc megállás sincs: az akció folyamatosan és magas fordulatszámon pörög, és legfeljebb csak akkor lehetünk biztosak abban, hogy nem fog semmiféle csúfság a nyakunkba akaszkodni hátulról, amikor éppen társunk áll mögöttünk. Szerencsére az egysíkúság nem jelent sem unalmat, sem monotonitást: a DLC folyamatosan emeli a tétet és a kihívást, a változatosságot pedig a helyszínként szolgáló hatalmas komplexum, valamint az ellenfelek szolgáltatják.

Ha már ellenfelek: valóban rengeteg van belőlük. Igaz, a Desperate Escape csak a Majiniket dobja be ellenünk, a különféle BOW kreatúrákat nem, ám belőlük legalább az összes fajta - így többek között a láncfűrészes, a hóhér, vagy épp a gépágyús is - fel fog bukkanni, és jó mennyiségben, valamint kombinációban adagolja őket a DLC. Ehhez persze megfelelő támogatás is jár a harceszközök oldalán: a Lost in Nighmaresben - még ha csak kis mértékben is, de - visszaköszönt a kevés munícióval járó plusz feszültség, a Desperate Escape-ben azonban már nem lesz ilyen problémánk, sokkal inkább az egyes szituációk megoldására helyeződik a hangsúly.

Hogy kínál-e bármi újat a letölthető tartalom? Nem nagyon: a Desperate Escape-ben lényegében semmi olyan nincs, amit az alapjátékban ne láttunk volna. Ez azonban ne csapjon be senkit, a DLC ugyanis a Resident Evil 5 akciótól fűtött szekvenciáinak legjavát sűríti össze közel másfél órába, méghozzá olyan minőségben és tálalásban, ahogyan az abszolút megállná a helyét az ötödik rész egyik fejezeteként is. Ennek ellenére én személy szerint örülök, hogy végül külön kaptuk meg ezt a csomagot: ha a Capcom ezt is hozzácsatolta volna a teljes történethez, akkor túlságosan is akciódúsra sikeredett volna a Resident Evil 5 második fele.

A Desperate Escape tehát inkább újrahasznosít, mint újít, ám mindezt úgy teszi, hogy túl sok rossz szavunk nem lehet rá: ha szeretted a Resident Evil 5-öt, akkor ezt is szeretni fogod - igaz, a főjátékhoz hasonlóan itt is erősen ajánlott egy barátunk harcba hívása a kevésbé hatékony AI helyett. A valamivel komolyabb játékidő ellenére egy fillérrel sem kell többet fizetnünk érte, mint a Lost in Nightmares-ért, ami azt jelenti, hogy a két darab öt dolláros letölthető tartalom személyében két olyan DLC-vel bővült a tavalyi év egyik legnépszerűbb játéka, amelyek ár-érték arányban, valamint az újrajátszhatóság tekintetében egyaránt kiemelkedőnek mondhatók. Konklúzió: két meglepően különböző, és meglepően erős DLC-t kaptunk a Resident Evil 5-höz. A vásárlásról már te döntesz.