Transformers: War for CybertronTeszt

Számoljuk össze, hány Transformers játék jelent meg az utóbbi időben, amely minőségében és kidolgozottságában felért a kultikus franchise nevéhez! Ahogy figyelem, mindenki csak halkan hümmög magában; a Bourne adaptációval hírnevet szerző High Moon Studios viszont azt a feladatot vállalta magára, hogy megtörje ezt a kínos csendet. A Transformers: War For Cybertron végre egy kifejezetten kellemes licenszjáték, sőt mi több, büszkén vállalható referenciamunka lett.

Az eredeti történetet mindenki ismeri... de nem a War For Cybertronét. A Transformers mesék és képregények rövid visszaemlékezései után végre magunk is átélhetjük a robotok polgárháborújának kirobbanását, a két fél (Álcák és Autobotok) küzdelmének eszkalálódását. Sok kérdésre hivatalosan is választ kapunk, valamint olyan részleteket tudunk meg a saga kezdetéről, amiről eddig máshol nem is hallhattunk.

A bonyodalom a velejéig romlott álcavezér Megatron körül forog, akit megbabonáznak a Dark Energon nevezetű misztikus erőről szóló históriák. Akié a matéria, azé a hatalom - tartja az ősi hagyomány - Megatront pedig nem zavarja az sem, ha az egész bolygót a pusztulás szélére sodorja a saját érdekében.

Valahol itt kapjuk kézhez az irányítást a szóló kampány elején. Két szálat kezdhetünk a játékban - értelemszerűen az Álcákét és az Autobotokét - de az időegyenesben nagyot ugrunk, ha a jókkal rajtolunk el. Mindenképp érdemes tehát Megatronékat választani, ha következetesen akarjuk élvezni az egyébként fölöttébb szórakoztató cselekményt.

A War For Cybertron a külső nézetes akciójátékok ruháját húzta magára, de a külső alatt néhány friss ötletet is sikerült begépészkedni a fogaskerekek közé. Az egyik legnagyobb ziccer a figurák átalakulásának a lehetősége. Minden játszható hős át tud alakulni autó (kamion-tank), vagy repülő jellegű járművé. A szabvány fedezék nélküli csetepatékat általában járműves részek kötik össze - kár, hogy a repülős küldetések aránya csekély a többihez képest. Egyszerre kétféle fegyvert hordhatunk magunknál gyalogosan, melyek a klasszikus videojáték kelléktárból lettek előhalászva. A töltényeket ládákból pótolhatjuk, és adott pontokon a játék előzékenyen helyez el számunkra pár szituációhoz illő mordályt a terepen. Megesik, hogy a lőszerrel csínján kell bánni; általános a ládakeresgetés és a pótpuska keresgélése a placcokon, nem mindig vagyunk gazdagon eleresztve skulókkal. Ez taktikai megfontolás lehetett a fejlesztők részéről, ami egyrészt dinamikus pörgést ad a lövöldözésnek, másrészt ösztönöz az átalakulási forma harc közbeni használatára, ahol a harmadik típusú, járműre szerelt fegyvereké lehet a főszerep.

A pályák jellege és a történet szerint alakuló küldetések mechanikája nagyon változatosra sikeredett, így a szimpla lövöldözést és egyszerűcske teremharcokat sikerült izgalmassá, sőt megnyerővé tenni. A repülős légicsatáktól kezdve az űrsétákon át a városostromig sokféle szituációt megjárunk, a fő felvonásokat pedig ellenőrzőpontok osztják fel. A játék egyik számomra legfájóbb pontja pont a küldetések porcióival volt kapcsolatos. A szinteket gyakran elhúzzák időben, azaz a pályák átlépik azt a kellemes egy órás időküszöböt, amit egy küldetésre komfortosnak érez az ember. Ez lehet csak nálam jelent problémát, de nem egyszer éreztem úgy, hogy a küldetéseket nyugodtan kettékaphatták volna az áramvonalasabb tagoltság érdekében.

Szerencsére más gond nem is nagyon van a játékmenettel, sőt, jöjjön egy újabb meglepetés: a Transformers tele van főnökharcokkal! Még egy erényt pipálhatunk ki tehát, ami manapság már nem túl divatos a kommersz akciójátékok világában. A puffogtatást perkek és az elhullott robotokból összehalászható energon gyűjtögetés is megvariálja, de ezek messze nem hordoznak akkora mélységet, hogy ettől legyen emlékezetes a kontrollerrel kézben eltöltött idő.

A látványban sem kell csalódnunk - nagyon erős teljesítményt nyújt az U3 motor aktuális változata. A fémes felületek, hatalmas csarnokok és gigászi gépezetek megtöltik élettel a rideg, néhol száraz világot. A bevilágítás színes és pompázatos, a légtérben apró szemcsék úszkálnak, a karakterek pedig tökéletesen illeszkednek a díszletek kompozíciójába. A művészeti tervező is értette a dolgát - a figurák átmenetet képeznek a nyolcvanas évek klasszikus ábrázolása és a modern szelvényezett robotok futurisztikus prezentációja között. Ha láttál valaha TR képregényt, akkor a szereplők arca szinte egyből be fog ugrani - a testük viszont a jellegzetes izgő-mozgó darabokból épül fel, mint a mozis feldolgozásokban. Az animáció egyébként közel hibátlan, a dinamikus in-game átvezetőktől kezdve a harc hevében bekapcsolt átalakulásokig.

Amennyire hű a rajongókhoz a látvány, úgy brillírozik a hangok oldaláról is a War For Cybertron. Peter Cullen szinkronszínész már alap arc, ha Optimus megszemélyesítése kerül szóba, de a többiek is hozzák a klasszikus szerepeket. Ha hallottál már Transformers mesefilmet szinkronizálva, akkor tudod, hogy miről beszélek. Ha nem, akkor pedig legyél biztos abban, hogy a képregényekben is megszokott teátrális dumákat úgy adják elő a színészek, ahogyan az ember régen, a füzetecskék lapozgatása közben is elképzelte. Üstökös vérbeli patkány, Optimusz az igazságos és joviális harcos, aki felismeri a rá nehezedő teher fontosságát, Megatron a hideg és kegyetlen uralkodó, aki nem fél leugatni a saját embereit sem. Meglepő, hogy mennyire jópofán kommunikálnak egymással a karakterek, és hogy milyen óriási csattanókat engednek el a legnagyobb csaták hevében is.

Robotjaink nem csak kommunikátoron keresztül tartják egymással a kapcsolatot, a küldetéseknek mindig trióban vágunk neki. Az AI sajnos csak kvázi kísérő szerepet tölt be, de két társunk legalább segít a hangulatot színesíteni a jelenlétükkel. Még ütősebb élménnyel szolgál, ha hármas kooperatív módban játszunk, a barátainkkal karöltve.

A játék nem áll le a single-kampány többjátékosításánál, ugyanis további multiplayer módokat is találunk a lemezen. Az Escalation a jól bevált horda szabályok szerint játszatja magát. A szokásos DM és TDM összecsapások mellé pedig négy másik opciót is választhatunk, ha online szeretnénk a barátaink galvanizált valagának odapörkölni. A CTF, Assault és Conquest módoknak itt is találunk helyi megfelelőt, és a karaktereinket is magunk szerkeszthetjük (sajnos nem túl mély opciós lehetőségekkel) a netes háborúkhoz. A kasztokat és a szintlépést már-már alapnak tekinthetjük a kompetitív játékoknál; az ambiciózus harcosokat bizonyára hosszú-hosszú időre le fogja kötni a multi szekció.

Bátran kijelenthetjük, hogy ebben a generációban ilyen remek Transformers játékot még senki nem tett le az asztalra. A sorozat kedvelőinek egyenesen álomszerű lesz az alázat és a lelkesedés, ahogyan a készítők hozzányúltak a mítoszhoz. A licensz nélkül nyilván nem volna ilyen izgalmas és erős cím a War For Cybertron, de itt pont ez adja a móka sava-borsát.

A nyár és a limonádészezon egyik sikercíme lehet a program. Ha a cikk elolvasása és a képek átnyálazása után erős késztetést éreztél arra, hogy leporold a padláson pihengető robotgyűjteményed, akkor azt hiszem nem kérdés a cybertroni túra befizetése az Activision utazási irodájánál.