Fable III: a magyar verzióInterjú

Tízfős csapat dolgozott rajta két hónapig, a szöveg mérete egy nagyregényével vetekszik - vajon mi ez? Igen, a Fable III magyar verziójáról van szó, ami olyan jól sikerült, hogy mindenképpen meg akartuk ismerni azokat, akik elkövették.

Interjú következik: kérdéseinkre a TÉK Localizations honosításvezetője, Tirják Tamara válaszolt.

Gamer365A Fable III-ban eszméletlen mennyiségű szöveg van - tudsz mondani arról valamit, hogy pontosan mennyi?

Tirják Tamara Összesen körülbelül 200 000 szó van a játékban, ebbe beletartoznak a párbeszédfeliratok, a felhasználói felület elemei és a dokumentáció. Ez a szószám nagyjából a “Háború és béke” felének felel meg, csak hogy érzékeltessem a mennyiséget. Ezen 8 fordító és rajtam kívül két lektor dolgozott, így a nagyját két hónap alatt lefordítottuk.

Hogyan kezdődik egy játék honosítása? Kaptok rengeteg szöveget, és hajrá, hadd szóljon, vagy több lépcsőben ültetitek át magyarra?

Külön dolgozunk a küldetésekhez tartozó feliratokon, az AI karakterek (mesterséges intelligencia, vagyis az albioni polgárok) szövegein, illetve a felhasználói felület elemein, amibe például a tárgylista, a küldetésleírások vagy a párbeszédpanelek szövegei tartoznak. Először szépen lefordítjuk ezeket, aztán később már csak kisebb frissítések vannak, ha a fejlesztőcsapat vagy a szövegíró meggondolja magát, illetve kiderül, hogy valami nem fér ki a képernyőre.

Aki úgy képzeli el, hogy egy hivatásos játékhonosító úgy fordít, hogy közben viszi végig a karaktert a játék bétaverzióján, és ez milyen izgalmas lehet, annak csalódnia kell - óriási, táblázatos formában megjelenő adatbázisokban dolgozunk, és a játékból mi is csak pár koncepciórajzot és screenshotot látunk.

A Fable III-ban több verses, vagy rímelő szöveggel találkozhat a játékos. Mekkora kihívást jelentett a fordításuk?

Mivel a csapat általában műszaki szövegek fordításán dolgozik, ezért a versfordítások igencsak kihívást jelentettek, de pontosan ezért nagyon izgalmasak is voltak! A rímelést és az ütemhangsúlyos verselést nem is volt olyan nehéz megoldani, de valamelyik könyv tartalmában jó ötletnek tűnt alkaioszi strófában fordítani. Na, az már egy fokkal keményebb diónak bizonyult.

Mit éreztél a legnagyobb feladatnak a fordítás során?

Meglepő módon a szóviccek és a humoros részek nem okoztak különösebb gondot, mivel szerencsére elég elborult a társaság humorérzéke. Ezeket továbbá viszonylag szabadon is kezeltük, vagyis ha az angol szövegben volt egy szóvicc, de magyarra nem tudtuk szépen átültetni, akkor nem raktunk bele valami izzadságszagú, béna poént, hanem lefordítottuk simán, máshova viszont beraktunk, ahol az angolban nem is volt, de magyarul nagyon jól kijött.

Ami minden szoftverhonosításban nehéz, az egyrészt például a karakterkorlátozás, mivel az angol jóval kompaktabb nyelv, mint a magyar, másrészt pedig a különböző helyőrzők és változók kezelése. Nem egyszerű például egy olyan mondat fordítása, hogy “You received %X from %Y”, hogyha nem lehet toldalékolni az %X és %Y változókat, és határozott névelőként is csak “a(z)” használható.

Ami a legnagyobb kihívást jelentette azonban, az a tegezés/magázás kérdése volt. Nagyon át kellett gondolni, hogy ki beszél kihez, és milyen szituációban. Különösen nehéz volt a helyzet azokban a küldetésekben, amiket a Hős elvégezhetett a királlyá válása előtt és után is - mert ugye a legtöbb épeszű ember máshogy beszél egy álruhás, bár királyi származású lázadóhoz mint egy uralkodóhoz. Itt igyekeztünk minél inkább megkerülni az igék használatát. És mi még örülhetünk, hogy magyarban a hímnem/nőnem kérdése nem okoz problémát, mint mondjuk a latin vagy a szláv nyelveknél!

Mennyire kellett együttműködnötök a kiadóval / fejlesztővel? Voltak “különleges kérések” a magyar verzióval kapcsolatban?

Az egyetlen különleges kérés az volt, hogy ugyanaz a csapat dolgozzon a Fable III honosításán, mint akiknek a Fable II szárad a lelkén - ezt pedig abszolút örömmel teljesítettük. A fejlesztőkkel közvetetten működtünk együtt, és nagyon készségesen segítettek, hogyha egy-egy mondatról bővebb információra volt szükségünk. Nagyon szerettem ebben a projektben, hogy szinte mindenben szabad kezet kaptunk, és annyi volt a kikötés a megrendelő részéről, hogy a főszereplők neve nem változhat. A többi irányelvi kérdésben rövid egyeztetés és magyarázat után elfogadták a mi javaslatunkat.

Szerinted általában mitől jó, vagy mitől nem jó egy játék magyar verziója? Vannak olyan sarokpontok, kötelező szabályok, amiket be kell tartani a minőségi végeredmény érdekében?

Lehet, hogy nagyon alapvető dolognak tűnik, de mégis sok játékhonosítás (és más fordítás is) itt bukik el: magas szinten kell ismerni mind a forrás-, mind a célnyelvet, és alázattal kell mindkettőt megközelíteni - elismerni, ha egy szó jelentését és stílusát nem teljesen ismerjük, és rászánni akár egy órát vagy még többet is, hogy a legmegfelelőbb fordítást megtaláljuk.

Egy ilyen nagy projektnél fontosak a rigorózus munkafolyamatok is, például a szószedet építgetése és annak ellenőrzése, hogy egy hely, fegyver vagy karakter mindenhol ugyanúgy fordul-e, és további formai minőség-ellenőrzési módszerek.

Ezek viszont csak az alapvető dolgok. Ahhoz, hogy egy játék honosítása igazán jó legyen (márpedig erre kell törekedni), ahhoz az kell, hogy az ember ismerje a játékot, annak világát és hangulatát, és bele tudja élni magát a karakterek egyedi stílusába, így kreatívan és élvezettel tudjon dolgozni.