Contra: Operation GalugaTeszt

Gyermekkorom egyik kedvence volt a Super Nintendo-s Super Probotector. A RD008 és RC011 robotok szerintem menők és nekem jobban bejöttek szereplőként, mint a többi régióban megjelent humanoid, avagy a kigyúrt Schwarzenegger és Stallone klónok. Persze akkor nem tudtam, hogy a PAL régióban a háborút dicsőítő tartalmak nem jelenhettek meg korábban, ezért jutottak a sci-fire hajazó gépek nekünk anno. Volt pár amerikai cartridge a tulajdonomban, ahol a platformra megjelenő játékok montázsát ábrázoló reklám posztereket is mellékeltek a csomagolásban. Az egyikben ismerős játékot pillantottam meg, csak Contra 3 néven futott. A hátterek és az ellenfelek megegyeztek, de a két robot helyett szteroidoktól duzzadó katonák voltak a főszereplők. Furcsállottam és nem értettem – nem is tetszett, amit láttam! Az Snes-es rész mellett a Gameboy-os és Sega Megadrive-os Probotectorokat is kedveltem. Ezután a PS1-es verziótól számítva már mindenütt egységesen Contra néven vált ismerté a folytatás, és azóta eltűnt a Probotector elnevezés is – innentől szinte mindig csalódnunk kellett a minőség miatt, néhány résztől eltekintve. (Például ilyen üdítő kivétel volt a DS-re megjelent, sorszámozott Contra 4 is).

Ami nagyon megdobogtatta a szívemet, hogy a klasszikus humanoid szereplők (például Bill és Lance) mellett, most a tesztünk tárgyában a Probotector robotok (RD008 és RC011) is visszatértek. Igazi fanservice lett a Galuga, egy szerelmeslevél a sorozat kedvelőinek. A folytatás picit all-in-one remake érzetét keltette. Az első helyszín a NES-es dzsungeles pályával indít, és a főellenfelek is onnan ismerősek. Későbbi pályákon a NES-es részek mellett az SNES-es és Megadrive-os boss-okat is le kell gyűrnünk benne. (Aha, akkor a nosztalgia teszi ki a zsírját. Mondjuk ehhez ért is a Wayforward. - mcmacko) Játékmenetben legjobban egyébként a Super Nintendo-s részre hajaz. Itt is két fegyvert tudunk egyszerre magunknál tartani, melyek között szabadon válthatunk. Nagyszerű újítás, hogy a csúzliknak van egy fejlettebb változata, ha ugyanazt a típust vesszük fel. Ilyenkor gyorsabban lőnek, nagyobb hatótávolságúak, illetve erősebbek.

Másik remek dolog, hogy a fegyverek beáldozhatóak egy speciális támadásra. Ilyenkor például ideiglenes páncélt kapunk, vagy mindenfelé cikázó lövedéket szórhatunk szét. Sztori módban az elején csak a két alap karakter közül választhatunk, de később a történet előrehaladtával bővül a csapatlétszám. Arcade módban a Probotectorok is alapból elérhetőek, valamint később megnyithatóak például a Megadrive-os Hard Corps-ból a női katona Sheena Etranzi és a félig farkas, félig gép Brad Fang is (Fang, FTW! - mcmacko). Számos szereplőnek egyedi képessége is fejleszthető, így például a Probotectorok később kis hatótávolságon belül repülni is tudnak, valamint csáklya segítségével elérhetetlen platformokra is felmászhatnak. A játékban credit pontokat kapunk: annál többet, minél tovább bírjuk elhalálozás nélkül. Ezeket többek között életerőnk növelésére, speciális képességekre és új karakterekre költhetjük. Lehetőség van régi zenei gyűjteményeket is megvenni, így a régebbi Contra és Castlevania játékok muzsikáit is hallgathatjuk az eredeti helyett.

A játék végig feszes és akciódús. Remek hangulata van és normál módban a kihívás is megfelelő. Contra veteránoknak beállítható az 1 életes halál és a hard verzió is, ha könnyűnek találnák az alapbeállítást. Amin meglepődtem, hogy hiányzik az online multiplayer a játékból, amit szerintem hatalmas ziccer volt kihagyni. Csak lokális co-op van benne, amely Story módban 2, Arcadeban 4 játékos részére érhető el. Egy Challenge menüpont is fellelhető a játékban. Ebben különböző szinte lehetetlen kihívásokat kell teljesíteni, amivel bizonyíthatjuk képességeinket.

Technikai oldalát vizsgálva is tetszetős az új Contra. Színes, látványos, igaz néha funkcionális érzetet keltő. A teszt verzió Series X-re érkezett, de kipróbáltam Switch-en és PS5-ön is. A Switch verzió csupán 30 fps értékeket tud, ami furcsa, mert például a nemrég megjelent új Prince of Persia szebb látvány mellett 60 fps-t passzírozott ki magából a platformon. Ennél is bántóbb, hogy itt sokszor szaggatott a játék. A PS5 és Series X változat már hatvannal fut, bár az előbbi is hajlamos a belassulásra– ez valószínűleg optimalizációs probléma és javítva lesz. Ha minden platform van otthon, én a Series X változatot ajánlom.